Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Ila Bálint: A Thurzó család levéltára / 12–66. o.

A THURZÓ CSALÁD LEVÉLTÁRA 51 cseh és osztrák rendeknek és a királynak részben közjogi, részben vallásügyi tárgyalásait megörökítő iratok másola­tainak. Négy Thurzó Györgyhöz írt levelet is találunk Batthyány Ferenctől ós Thurzó titkárától, Neser Keresz­télytől. 2. fasciculus. Anyaga 1605—1616-ig terjed. Levelek, há­rom kivételével mind Thurzó Györgyhöz vannak intézve. A legértékesebbek a magyar, a cseh és a morva vallásügyekre vonatkozó levelek és tudósítások, amelyekhez Thurzó vála­szait legnagyobbrészt megtalálhatjuk a regesztrált rész fogal­mazványai között. Ezeket összevetve, teljesen rekonstruál­ható belőlük Thurzó vallásügyi politikája, az ellenreformá­cióval szembeni magatartása és itt elfoglalt álláspontja. De meglátjuk e levelekből azt is, hogy hogyan ítélték meg kül­földön a magyarságot ós annak vezetőit ós mit, milyen sokat vártak hazánktól az ekkor megindult küzdelmek eldöntéséi­ben. Zierotin Károlynak, a morva rendek vezérének 40—50 eredeti levele úgyszólván még teljesen ismeretlen, szintúgy Tschernembl, Rosenberg ós Budowetz államférfiak levelei, valamint az osztrák protestánsok és protestáns rendek leve­lei Thurzóhoz. Mintegy kiegészítik ezeket a wittenbergi egyetem tanárainak Thurzó Györgyhöz, majd fiához, Imré­hez intézett levelei. Batthyány Ferenc, Listhius János, Pálffy Kata és Wesselényi István levelei történeti adatokon kívül sok genealógiai vonatkozást is tartalmaznak. Rimay^ János 1602-ben a török elleni harcról ír Thurzónak, dicsőíti a végvári életet és az alacsony sorsból felemelkedett kapitá­nyok kiválóságát dicséri. 3. fasciculus. 1530—1640. évekből. A szepesi ág XVI. századi birtoklására vonatkozó iratok másolatai és hiteles kiadványai. így a nyitrai és a pozsonyi káptalan három fü­zetben adják ki hitelesen a birtokjogi dokumentumokat. Itt fekszenek különböző jogi vélemények a kihalt szepesi ág bir­tokait illetőleg. A birtokok hozadékát világítják meg Baj­móc és Galgóc bevételi jegyzékei a XVI. század utolsó ne­gyedéből, a porkolábok és egyéb familiárisok esküjei pedig ezek szolgálati viszonyait jellemzik. A fasciculus missilis anyaga a kor politikai és hadi eseményeit világítja meg. Külön csomóban vannak a Bocskay-felkelésről, a törökök harcairól és Bastha hadműveleteiről tudósító levelek. Az 1613-as év gazdag izgalmakban, ekkor nevezi ki a király az ország törvényei ellenére a német Tieffenbach Rudolfot felső­magyarországi főkapitánnyá és a magyar urak a fölötte ér­4*

Next

/
Thumbnails
Contents