Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Ila Bálint: A Thurzó család levéltára / 12–66. o.

A THURZÓ CSALÁD LEVÉLTÁRA 45 rály annak idején ezeknek az átadását a régi leltár alapján fogja elrendelni. Éppen ezért, meg a jogügyi igazgató segítségére is, a régi leltárat ismét felterjeszti.

174 Az ország levéltárának problémája felszínen maradt egészen 1850-ig, anélkül azonban, hogy akár a kiválogatott Thurzó-iratok, akár más kamarai anyag neki átadatott volna. 1850 után nem esett többé szó róla, 1874-ben pedig, a mai Országos Levéltár megszervezésével, mint aktualitását vesztett kérdés, végleg lekerült a napirendről. így kerültek tehát a Thurzó-iratok a kamarai levéltár részeként az Országos Levéltárba, ahol ma is őriztetnek.

175 í i 2. A levéltár anyaga. A levéltár ma a 102 fascieulust kitevő reges ztrált részhői és a 15 fasciculusra rúgó irregesztrata iratanyagból áll. Míg az első részben a kutató munkáját az 1839-ben a kamarai levéltárban készült elenchus nagyon megkönnyíti, addig az irregesztrata állagnál semmiféle segédkönyv nem áll rendelkezésre. Erre való tekintettel az utóbbi részt bővebben fogjuk ismertetni, míg az első rész iratait csak az elenehusban adott csoportosítás szerint jellemezzük. a) Eegesztrált rész. Ez a rész foglalja magába azokat a közjogi és orszá,gos jellegű iratokat, amelyeket a kamarán, amint előbb már előadtuk, a nádori, illetve az ország levéltára részére kiválogattak. Ebből következik, hogy ezek az iratok, nagyrészben Thurzó György közhivatali tevékenységéből erednek és családi iratok csak igen kis számmal vannak benne. Legértékesebb itt is a nádori levéltár, amely valóságos tárháza a kor eseményeire vonatkozó adatoknak. Annak ellenére, hogy már főleg a nagyobb történeti munkák, így a millenáris történet, sokat értékesített ezekből az adatokból, mégis a XVII. század első felének kutatója nem nélkülözheti munkájánál a Thurzó-levéltár anyagát. A kornak úgy bel-, mint külpolitikai kérdései, egyházi, tudományos és kulturális élete, iskola174 A Tttt capsa jegyzete szerint készült 1617-ben az egész levéltári anyagról egy bővebb jegyzék, elenchus is. Itfc bizonyára erről van szó, mert nincs tudomásunk róla, hogy a kamarán az 1839-ben elkészült elenchuson kívül a Thurzó-levéltárhoz már régebben készült volna elenchus. Ez viszont megerősíti az előző jegyzetben mondottakat. 173 Az ország levéltárára vonatkozó adatainkat Herzog már idézett cikkéből vettük. Levéltári Közlemények, 1929. évf., 174. s köv. 11.