Levéltári Közlemények, 10. (1932)
Levéltári Közlemények, 10. (1932) 3–4. - ISMERTETÉSEK - Friedreich Endre: Németújvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszerelnök főbenjáró pöre. Írta, az adatokat összegyűjtötte és szerkesztette: Károlyi Árpád. (Magyarország újabbkori történetének forrásai, I.) Budapest, 1931. / 330–334. o.
ISMERTETÉSEK 331 a Batthyány ügyében eljáró hadbírót, Leuzendorf Lajost próbálták megkörnyékezni, hogy adatokat szerezzenek tőle és nagy pénzt ajánlottak fel neki, ha vállalkozik irataik helyesbítésére, de ő erre nem volt hajlandó. 1 Leuzendorf is foglalkozott azzal a gondolattal, hogy megírja a Batthyányper történetét, mert 1850-ben, mikor az a veszedelem fenyegette, hogy az ellene emelt vesztegetési vádak miatt katonai pályája összeroppan, az előző év eseményei közt így emlékezik meg a Batthyány-perrel való megbízatásáról: „A legnehezebb és későbbi sorsomra annyira kiható feladat akkor jutott nekem osztályrészül, mikor a gróf Batthyány Lajos ellen indított világtörténeti jelentőségű vizsgálattal bízattam meg. ó bárcsak csillapodnék le végre lelkem háborgása, mely most annyira uralkodik keblemen, hogy ezen vizsgálat számtalan és rendkívüli érdekes adatát, mint azoknak legközelebbi megfigyelője és tanúja, örök emlékezetül feljegyezhetném magamnak". 2 Tervét nem váltotta valóra és mikor 1880 március 2-án Bécsben elhunyt, magával vitte sírjába Batthyány tragédiájának immár felderíthetetlen titkait. A hadbírón és a Batthyány sorsát intéző felsőbb körökön kívül a vértanú özvegye, Zichy Antónia grófnő tudott még aránylag legtöbbet. Természetesen a per bonyodalmait és a férje tragédiáját előidéző titkos erők munkáját ő sem ismerhette, azonban élete alkonyán, 1882-ben páratlan érdekességü Emlékirataiban Örökítette meg gyermekei számára imádott férje fogságának és halálának történetét. 3 Amint Leuzendorfot, úgy az özvegy grófnőt is állandóan ostromolták az írók Batthyányra vonatkozó adatokért, ő azonban fájó emlékeit nem tárta a világ elé és csak a történetíró Horváth Mihálynak engedett betekintést irataiba. Horváth több becses iratot fel is használt Magyarország függetlenségi harcának története című művében, de a per menetéről, éppúgy mint a grófnő, ő sem lehetett kellőképen tájékozva. 4 A-hazai és osztrák memoárok elég gyakran emlékeznek meg Batthyányról, több életrajza is látott napvilágot, de ezek, valamint a köztörténeti művek idevágó fejezetei hiányos és hibás adatokat tartalmaznak szabadságharc előtti pályafutásáról és élete utolsó időszakáról. Több mint egy fél1 Leuzendorf levele Legeditsch hadtestparancsnokhoz. Bregenz, 1850 jún. 6. (Leuzendorf Egon bécsi levéltárában.) 2 Erinnerungen an wichtigere Momente meines Lebens. (Kézirat u. o.) 3 Kézirat fiának, az 1932 január 8-án elhunyt gróf Batthyány Elein érnok budapesti levéltárában. 4 Genf, 1865. III. 551—69. 1.