Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Mályusz Elemér: A szlavóniai és horvátországi középkori pálos kolostorok oklevelei az Országos Levéltárban : nyolcadik közlemény / 256–286. o.

GYÖNGYÖS VÁROS LEVÉLTÁRÁNAK TÖRÖK IRATAI. (Első közlemény.) A magyarországi levéltárak és múzeumok között török iratanyagban a gyöngyösi városi levéltár a gazdagabbak és értékesebbek közé tartozik. Gyűjteménye 237 török iratot őriz, melyek közül a legrégibb 1549-ben kelt — tudtommal időrendben az első nálunk fennmaradt török irat —, a legújabb pedig 1686-ból, abból az időből való, mikor a török uralom nálunk végső napjait élte, s így egyike utolsó itthagyott és fennmaradt írásbeli emlékeinek. Az anyag tehát a hódoltság egész korán végig vezet, a kis város minden bajára és törekvésére kiterjeszkedik. E török iratok legtöbbször a városnak a török hatóságokhoz való viszonyára, vállalt vagy vállalandó kötelességeire vonatkoznak, néhány esetben pedig keresztény személyeknek és testületeknek egymás között előálló vitás eseteivel foglalkoznak. Ez utóbbiak közül ki kell emelni a gyöngyösi hitfelekezetek templombirtoklási pereiben kiadott rendeleteket és végzéseket; ezek ugyanis olyan helyzetet rögzítenek meg, mely túlélte maguknak az okiratoknak érvényét s a török uralom után is megmaradt. Ez a körülmény magyarázza meg, hogy e néhány irat mindig ismertebb volt, hogy már a kortársak pontos fordítást készítettek róluk, a város monografusai

1 pedig többször felhasználták, sőt ki is adták őket. Részletesebben elemezve ezt a gyűjteményt, az iratok tárgya alapján bizonyos csoportok állíthatók össze belőle. Mint az alföldi városok hasonló iratai, ezek is főleg a városnak, Gyöngyösnek adóügyére vonatkoznak. Hasonlóan a szultáni häss-birtoknak minősített néhány alföldi város és sok falu helyzetéhez, Gyöngyösnek viszonya a török kincstárhoz világos és könnyen áttekinthető. Gyöngyös is hässbirtok, azaz török kincstári birtok volt, ebben a minőségben szerződéses viszonyban (iltizäm) állt a kincstárral, s 1 Főkép Ethei Sebők László: Gyöngyös és vidéke története, Gyöngyös, 1880.