Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Kumorovitz Bernát Lajos: A leleszi konvent országos levéltárának története / 223–255. o.

226 DK. KUMORQVITZ BERNÁT LAJOS XIV. és XV. század fordulóján sok Leleszen a chirographum. Bár a chirogiaphálás eredetileg a pecsétet pótolta, a XIII., XIV. században és a XV. század első évtizedeiben már csak azért chirographálnak, hogy ha valaki oklevelét elveszítette, a hiteles hely a nála levő példány alapján új oklevelet állít­hasson ki az érdekeltnek. Állításunkat bizonyítja az a tény is, hogy a konventnél maradt par-chirographumok nem pecsé­teltetnek meg: készítésük levéltári célból történik s a meg­őrzött szöveg hiteles pecsét nélkül is, kár tehát a viaszért.­De chirographumot csak a privilegiális oklevelekről készítet­tek s a sok pergamen drágábbá tette az ilyen okleveleket. A rongypapír általános elterjedésével és olcsóságával hozható kapcsolatba, hogy a konvent a XV. század elején már minden fontosabb oklevélnek följegyzi a szövegét, miáltal elavul a chirographálás, s a sok papirosföljegyzésből kifejlődik Lele­szen a registrumvezetés. S ez már sokkal tökéletesebb módja az oklevelek levéltári megőrzésének. Ugyanis míg chirographu­mot csak privilegiális oklevelekről készítettek, addig a re­gistrumba minden fontosabb oklevél belekerült, így a chiro­graphum eredetileg szükkörű szerepe a registrumokba átmenve nemcsak meg nem szűnt, hanem minden oklevélfajra kiterjed­vén, általánossá vált. A konvent levéltárában ismert utolsó chirographum 1450-ből való, 13 tehát abból az időből, amelyből már rendszeres registrumsorozataink vannak. A levéltári munka tökéletesítésére való törekvés vezetett tehát a registrumokhoz. Ezek vezetése Leleszen a XV. század elején indul meg. A ránkmaradlt legrégibb registrumtöredék 1418—1419-ből való. 14 A XV. század közepe táján már rend­szeres volt a registrumvezetés, mert vannak adataink, melyek a XV. századi registrumok alapján a XVI. század közepén történt oklevélmásodlatok kiállításáról szólnak. 15 A XVI. szá­zad elején a registrumokat bekötik s az ilyen bekötött re­gistrumnak ezután protocollum a neve. 16 Mivel e registrumok, illetőleg protocollumok vezetésében az oklevél szövegének megőrzésén kívül kancelláriai szempontok is játszottak sze­repet (például a kancelláriai munka menete stb.), azért a registrumok is fejlődnek: eleinte csak vezetésük módjában 13 Leleszi o. lt., 1450, 1. sz. 14 Az itt mondottakat bővebben kifejti az 1. jegyzet alatt említett tanulmánynak a konvent registrumairól szóló fejezete (9.). 15 Leleszi o. lt., 1389, 8. sz. 16 Pl. Leleszi o. lt., Metales Bereg., 48. sz., 1524: „Unde nos... in conservatorio... ac libris prothocollorum nostrorum requisitionem faciendo". A „liber" itt már bekötött registrum, vagyis könyv.

Next

/
Thumbnails
Contents