Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Sulica Szilárd: A Múzeumi Levéltár kialakulása / 177–222. o.

A MÚZEUMI LEVÉLTÁR KIALAKULÁSA 219 meg minden tekintetben a külön levéltári osztály felállítását, hanem továbbra is fenn akarta tartani a közös kézirattárilevéltári osztályt. Teljesen hű maradt a Fraknói-Csontosiféle programúihoz a levéltári-kézirattári anyag tudományos feldolgozási módja mikéntjére nézve is. Ezt a tudományos feldolgozást három ember végezte volna: két levéltárnok a levéltári, egy kéziratőr a kézirattári anyagét; mindhármuknak közösen segített volna egy irnok. A Csontosi-Fraknóiféle koncepció csak annyiban nyert volna Radvánszky javaslatában természetes további kiépítést, amennyiben a kéziratos gyűjtemények anyagának tudományos feldolgozását az új személyzetnek úgy kellett volna elvégeznie, hogy azt a költségvetésbe beállított új tétel segítségével fokozatosan ki is lehessen adni. Mint a javaslat 11. pontja mondja: „Okvetlenül szükséges továbbá az összes kéziratok és kódexek fajonként csoportosított lajstromát kinyomatni, valamint az itt őrzött oklevélkincseket is családi levéltáranként csoportosítva kiadni, — minek költségeire évenként 2000 forint szükségeltetik."

32 Ami pedig a családi levéltárakat illeti, azoknak jelentőségét, szomorú helyzetét a múzeumban és ezzel szemben a múzeum erkölcsi kötelességeit és feladatait, oly érthető és világos módon magyarázta meg Radvánszky javaslata, hogy éppen ez lett az egyedül nyomós érv a döntő tényezők előtt, melynek hatása alatt a személyzetszaporítás elvét elfogadták, annak szükségességét belátták. De a javasolt személyzetszaporítási mértéket egyáltalában nem honorálták, mert az egész levéltári anyagnak, mely pedig éppen a családi levéltárak letéteményezése által lett óriási naggyá, kezelésére csupán egy külön levéltárnoki állást kreáltak. Trefort Ágoston miniszter ugyanis a javasolt 6 új állás helyett kettőt adott: egy segédőri és egy Írnoki állást. A segédőri állás kimondottan a levéltár részére szerveztetett és erre a levéltárnoki állásra 1882 április elején dr. Fejérpataky László neveztetett ki. Ennek a kinevezésnek a jelentősége két szempontból veendő bírálat alá: a levéltár speciális szempontjából és ezzel összefüggően az egész könyvtár szempontjából, illetőleg az egész Radvánszky-féle javaslat sorsával kapcsolatban. A Radvánszky-Majláth-Csontosi-fóle javaslatnak és programúinak ez a megoldása a levéltár fejlődésében igen nevezetes először azáltal, amit adott és hozott, de azáltal Magyar Könyvszemle, 1881. 44. 1.