Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Sulica Szilárd: A Múzeumi Levéltár kialakulása / 177–222. o.

A MÚZEUMI LEVÉLTÁR KIALAKULÁSA 207 levéltárba a báró Jeszenák-család levéltára, novemberében pedig a Hanvay-család levéltára, a kettő együtt 2700-on felüli darabszámmal. A következő évben (1877) a kövecsesi Dancs, a bodoki gróf Berényi, a báró Hellenbach családok, valamit a oróf Esterházy-család zólyomi ágának iratai, összesen körülbelül 60.000 darabbal gyarapítják a levéltár anyagát. 1879. év folyamán a sóvári So ós család közel 10.000 darabból álló és a Békássy-család 2500-nál több darabból álló levéltárukat téteményezték le a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárába. Ezek a családi letétek, melyek Fraknói Vilmos igazgatósága alatt kerültek a Széchényi-Könyvtárba, hozzávetőlegesen 85.000 darabbal szaporították a levéltári anyagot, melynek állaga az első letétnek a könyvtárba való beérkezése pillanatában 15—20.000 darab között mozgott. Vagyis három és fél év alatt az új gyarapodási rendszer a 74 év alatt összegyűjtött levéltári anyagot ötszörösére emelte. A megindult lavina azután nem is áll meg többé, egész a mai napig. Gyors egymásutánban küldik be levéltáraikat a Magyar Nemzeti Múzeumba az ország minden tájáról a legkiválóbb és leghíresebb családok, úgy, hogy ma, midőn már 171 család, község, családi alapítvány, közbirtokosság levéltárát őrzi ilykép a múzeumi levéltár, az egykori szerény, párezer darabból álló levéltári gyűjtemény 2 millió darabot ölel magába, melyeknek legfeljebb egyharmadát képezi a törzsállomány. Ezen az úton lett a múzeumi gyűjtemény a második legnagyobb levéltár az országban. A családi levéltár örökletéteményezésének intézményes rendszeresítésével a Csontosi-Fraknói korszak soha el nem évülő és eléggé nem méltányolható eredményeket szerzett. Az óriási jelentőségű új rendszernek azonban az anyag tudományos feldolgozása szempontjából a különben is rendkívüli mostoha körülmények következtében volt — sajnos — kedvezőtlen hatása is. Ha az új Fraknói-Csontosi-féle levéltári módszer teljes megvalósításához egy személy munkabírása amúgy sem volt elegendő, annál súlyosabbá vált a helyzet azáltal, hogy pár év alatt ugyanazt a módszert ugyanazon elégtelen munkaerővel, most már megötszöröződött anyag tömegén kellett volna alkalmazni. Ha tekintetbe vesszük, hogy Csontosi az egész kéziratgyűjtemény reformálásához hozzáfogott, elvégezte a középkori latin és magyar kódexek kronológiai sorrendben való felállítását, továbbá az első könyvtári kiállításnak 355 kiállított darabja közül 165 darabnak a kiválogatását és részletes magyarázatokkal való ellátását, csinálta az egész kéziratgyűjtemény