Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Sulica Szilárd: A Múzeumi Levéltár kialakulása / 177–222. o.

A MÚZEUMI LEVÉLTÁR KIALAKULÁSA 201 Az utóbbiban egyébként Fraknói az így megkezdett munkálatok folytatásáról számol be,

14 mely természetesen a következő években is folyik szakadatlanul. E rendes munkálatok mellett Csontosi kikeresi ós összeállítja a könyvtár „paleográfiai és bibliográfiai", illetőleg „magyar történeti és irodalomtörténeti kiállítása" részére az okleveles és a kéziratos anyagot, mely az összes kiállított daraboknak fele.

15 Csontosi tehát szép eredményeket ér el ez időszak alatt az egész kézirattári gyűjteményben. És hivatalos rendezési munkálatainak befejezése és megkoronázásaképen az egyes kódex- ós kéziratcsoportok részletes és szakszerű tudományos ismertetését megírja a Magyar Könyvszemle évfolyamaiban, mely működése mintegy pótolni hivatott a részletes kézirattári szakkatalógust. Munkálatain belül nemcsak a középkori kódezek rendezését végzi, hanem a levéltári anyag új rendezését is megkezdi az előbb idézett új elvek alapján. Az e téren végzett munka némely eredményéről, a középkori anyag rendezéséről beszámol Csontosi „A Nemzeti Múzeum Könyvtárának oklevélgyűjteménye" című cikkében.

16 Ez a cikk különben a kézirattár reorganizációjára vonatkozó Fraknói-féle jelentésben foglalt tervezet kiegészítését képezi a levéltár szempontjából. E tervezetből kiviláglik, milyen volt a rendszer, a csoportosítás a kézirattári-levéltári osztályban a Fraknói-Csontosi-érát megelőzőleg különösen a Supaia-l'éle korszakban. Csontosi cikke pedig részleteiben is megvilágítja az új tervezetet, megmutatva, hogyan hajtották azt végre a levéltárban. Ebből láthatjuk azt a gyökeres rendszerváltoztatást, mely alapjául szolgált a levéltári helyzet további fejlődésének. Az új tervezet szerint a kéziratos anyagnak addig dívott, formátum és nyelvszerinti felállítása helyett a levéltári anyag a kéziratgyüjteményen belül ezentúl teljesen önálló csoportot képez, úgy amint ezt annak idején Horvát István is kontemplálta. Ezzel a tényleg végrehajtott csoportosítással alapját vetették meg a levéltári osztálynak. A külön levéltári osztály kialakulásához az első lépés lényegében véve az anyag különválasztása és csoportosítása volt, bár ekkor a levéltári anyag továbbra is a többi kéziratos anyaggal bír közös helyiséget, közös vezetőt és rendezőt. 14 Magyar Könyvszemle, 1877. 320. 1. 115 A kiállítási darabok jegyzékét magyarázatokkal lásd Magvar Könyvszemle, 1877. 261—320. 1. 16 Magyar Könyvszemle, 1877. 37—41. 1.