Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Sulica Szilárd: A Múzeumi Levéltár kialakulása / 177–222. o.

200 DR. SULICA SZILÁED dött. Noha a helyzet komolyságát és nehézségét Fraknóinak és Csontosinak egyformán észre kellett venniök, Csontosi hozzáfog a munkához, szakadatlanul dolgozik, lelkesedéssel és szorgalommal igyekszik ellensúlyozni azt, amit tulajdonkópen csak több munkaerő alkalmazása tudna pótolni és teljesíteni. Főképen pedig azzal tudja legalább erkölcsileg és tudományosan enyhíteni a helyzet nehézségét a két lelkes és kiváló szakember, hoey a kéziratgyüjteményben eddig, divott, igen primitív csoportosítást és rendszert megváltoztatva oly csoportosítást vezetett be, mely az akkori tudományos igényeknek és a gyakorlati használhatóság szempontjainak is sokkal jobban megfelelt, mint az addigi. Erre az egészen új rendszerezésre vonatkozó tervet Fraknói az 1874— 76. évekre vonatkozó könyvtári jelentésében ígj adja elő; „Azután az egész kéziratgyűjtemény reorganizációjára tettem meg a kezdeményező lépést. Az eddigi eljárás, amely szerint a kéziratok, tekintet nélkül arra, vájjon kódexek, eredeti oklevelek, másolatok, újabb dolgozatok, csak nyelv és formátum szerint rendeztettek; — sem a könyvtár tudományigényeinek, sem a gyakorlati használhatóság követelményeinek meg nem felel. — E helyett következő főosztályokba tervezem a kéziratok tömegét rendezni: 1. kódexek a XV. század végéig, a magyarok kivételesen 1550-ig, nyelv szerint kronológiai rendben összeállítva. A latin és magyar kódexek már el vannak intézve. 2. Eredeti oklevelek és levelek tekintet nélkül a nyelvre, commasszáltatnak; és amenynyiben egy személyre, helyre, intézményre több darab találtatik, külön kis gyűjteményekben, a többiek szoros kronológiai rendben fognak csoportosíttatni. 3. Oklevelek és levelek másolatai ugyanazon módon rendezve. 4. Újabb kéziratok a XVI. századtól napjainkig, tárgyak ós tudományszakok szerint csoportosítva. — A családi levéltárak, melyek már ekkoráig felajánltattak, vagy később fognak megszereztetni, együtt maradnak; de az egyes darabokról felveendő cédulák maga idején egy közös nagy cédula-katalógusba fognak beosztatni."

13 Ennek a közösen kidolgozott tervezetnek az alapján kezdi meg Csontosi egyrészt a restanciák halmazát feldolgozni, másrészt az egész kéziratgyüjteményt újjászervezni. Az első két évben végzett munkálatokat és elért eredményeket megláthatjuk egyrészt az idézett sorokból, másrészt Fraknóinak az 1876—77. évről szóló könyvtári jelentéséből. 13 Magyar Könyvszemle, 1876. 223., 224. 1.