Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - VEGYES KÖZLEMÉNYEK - Szilágyi Loránd: Írásbeli supplicatiók a középkori magyar administratióban / 157–176. o.

VEGYES KÖZLEMÉNYEK 171 1525-ből Dóczi Ferenc (magister cubiculariorum) kérvénye, melyet Bácsi Miklós egri prépost, királyi titkár expediáltatott: „Concessit regia maiestas Bude feria quinta proxima post festum beati Gregorii papé 1525. N(icolaus) prepositus secretarius.

71 Az így aláírt supplicatiókat azután elvitték vagy elküldték a kancelláriába, ahol annak adatai alapján kiállították az oklevelet. Az oklevélbe — épúgy, mint a pápai oklevelekbe — a kérvényre írt elintézés dátuma került, az oklevél szélére pedig a pecseteléskor odajegyezte a kancellária vezetője annak nevét, akinek a jelentésére (relatiójára) a kancellária az oklevelet kiállította, tehát ilyen esetben azét, aki a supplicatiót átküldötte a kancelláriába. Pl. az előbbi supplicatióra kiállított oklevélben: „Ad relationem magnifici domini Johannis Bornemyza thesaurarii regié maiestatis."

72 Érdemes végül összehasonlítani — amennyiben ez a kevés adatból lehetséges —• a supplicatiónak és az ennek alapján kiállított oklevélnek a szövegét. Ilyen supplicatio, melyről oklevél is maradt, Turzó Péter imént említett folyamodványa. A kettőt összehasonlítva azt látjuk, hogy az elég hosszú oklevél legnagyobb része formula volt s csak az adománynyerő nevét, a birtok adatait és a dátumot vették a supplicatióból, bár érdekes, hogy az adománynyerő nevének orthographiája nem egészen egyezik a kérvénnyel, míg a többiek igen.™ Olykor a kancellária a supplicatio mellett más adatokat is felhasznált az oklevél kiállításánál. E tekintetben érdekes összehasonlítani a zágrábi káptalannak Mátyáshoz 1458 vége felé benyújtott kérvényét s Mátyásnak ezen ügyben 1459 elején kibocsátott mandátumát: 71 4. melléklet. 72 3. melléklet. Szóbeli elintézés esetén természetesen szintén az elintézés, illetőleg a kancelláriánál tett relatio ideje számított. Szentpétery, i. m. 188. Bresslau, i. m. II./2

2

. 468. 1. A relatio szó értelmét tekintve, érdekes Jakab bakonybéli apát kérvényének befejező mondata: „.,. dignetur eadem (regia maiestas) ex sua benignitate et dementia finem debitam et relationem facere graciosam". Pann. rendt., VIII. 549. Ilyen vonatkozásban használja a relatio szót már az 1446-i országgyűlés, mely Hunyadi János kormányzó hatáskörét szabályozva, ezt mondja: „Valeat in absentia consiliariorum facere relationem et expeditionem in accurrentibus causis". Kovachich: Supplementum ad Vest. com. II. 65. 73 „Petri Thwrzo de Bethlenffalwa" a supplicatióban, „Petri Thurzo de Bethlenfalwa" és „memorato Petro Thurzo" az oklevélben. A többi nevek „Michaelis de Hangach", „Naghpeder", „Abawywariensi", „Johannis Bornemyza" egyeznek. 2. és 3. melléklet.