Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - VEGYES KÖZLEMÉNYEK - Szilágyi Loránd: Írásbeli supplicatiók a középkori magyar administratióban / 157–176. o.

164 VEGYES KÖZLEMÉNYEK kötetekre megy a magyarországi supplicatiók száma.

34 Zsigmond német kancelláriájából, mely a magyarral elég szoros kapcsolatban állott, maradt is ránk supplicatio, az egyik registrumkönyvbe belefűzve.

35 Az elmondottak után természetesnek tarthatjuk, hogy azon korban, amikor már idehaza is találunk írásbeli kérvényeket, t. i. a XV. század közepe táján, azok tényleg a pápai udvar szokását mutatják,

36 amint azt már Rogerius említette volt. Ezeket a pápai udvarban a XV. század első felében kb. így fogalmazták: „Supplicatur sanctitati vestre pro parte devoti oratoris vestri N., quatenus ... dignemini..." „Supplicat sanctitati vestre devotus orator vester N., quatenus ... dignemini de gratia speciali." „Fater beatissime, cum fidelis servitor vester N...., supplicatur sanctitati vestre pro parte dicti N., quatenus.. . dignemini de gratia speciali." „Beatissime páter, cum devotus vester N Ideo supplicat sanctitati vestre, quatenus ... dignemini..." „Beatissime páter... Dignetur igitur eadem sanctitas vestra... de gratia speciali," stb. Természetesen a részletek az esetek és tárgy különbözősége szerint nagyon különböztek. Egyházi javadalom kérésénél például ki kellett tenni a javadalom diocesisét, jövedelme nagyságát és azt, hogy miképen üresedett meg, például, „per obitum quondam domini N. extra Románam curiam defuncti" stb.

37 A legelső ránk maradt magyar supplicatiók ugyan

38 még nem igazi kérvények, hanem csak az uralkodóhoz intézett 3

* Lukcsics Pál: XV. századi pápák oklevelei. I. kötet. V. Márton pápa (1417—1431). Bp., 1931. (Olaszországi magyar oklevéltár. Közrebocsátja a római Magyar Történeti Intézet. I.) 6. skk. 35 Th. Lindner: Das Urkundenwesen Karls IV. und seiner Nachfolger (1346—1437). Stuttgart, 1882. 139. 1. L. még Monumenta Germaniae historica. Oonstitutiones et acta publica imperatorum et regum. IV. 653., 956., 958., 1088. G. Doenniges: Acta Henrici VII. imperatoris Romanorum et monumenta quaedam alia medii aevi. Pars I. Berolini, 1839. 45. 36 Szentpétery, i. m. 176. 37 XV. századi pápák oklevelei, I. 29—32. 1. A pannonhalmi Szent Benedek-rend története, VIII. 515., 527. stb. 38 Nem számítva a budai zsidóknak 1440 táján Erzsébet királynéhoz intézett német nyelvű kérvényét, mely, úgy látszik, nem volt semmi kapcsolatban a magyar királyi kancellária gyakorlatával. (Zichy-okmánytár, XII. Bp., 1931. 181. lap.)