Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Ila Bálint: A Thurzó család levéltára / 12–66. o.

A THURZÓ-CSALÁD LEVÉLTÁRA 15 járt megjegyezzük azonban, hogy kancelláriáról csak a két Thurzó-nádornál, Thurzó Györgynél és Thurzó Szaniszlónál, beszélhetünk a XVII. század első negyedében és idevonatkozó adataink is nagyon hiányosak, főleg a kancellária tagjainak személyét illetőleg.

8 I. Thurzó György és Thurzó Szaniszló kancelláriája. A Bethlenfalvi Thurzó-család nagykiterjedésű birtokait a mohácsi vész után szerezte és ekkor emelkedett országos jelentőségre is. Korán két ágra, a szepesi és az árvái ágra szakadt a szepesi és az árvái főispánságokkal. Bár mindjárt a mohácsi vész után a szepesi ágból Elek kir. helytartó és országbíró volt s az árvái ágból Györgynek, a későbbi nádornak az atyja, Ferenc, a kamarai elnöki méltóságot viselte, ezeknek a kancelláriájáról nem tudunk semmit. Feltehető azonban, hogy nem is volt külön kancelláriájuk, mindössze néhány titkár és belső bizalmas emberük intézte levelezésüket. Ez egészen kétségtelenné lesz, ha tekintetbe vesszük, hogy a Habsburgok trónrajutása után hosszú időnek kellett eltelni, míg a hivatalos ügymenetben bizonyos formák, keretek kialakultak, ami tulajdonképen a XVII. század elején kezdődött. Magyarország az egész XVI. században a külpolitikában sem játszott szerepet s főuraink sem állottak külpolitikai kapcsolatban más országok fejedelmeivel, minden idejüket lefoglalta részben a török elleni védekezés, részben pedig a saját céljaik elérése utáni törekvés. Mindezeket figyelembevéve, nyugodtan mondhatjuk, hogy az 8 Felvetődik itt a kérdés, hogy a kancellária elnevezés joggal használható-e? Az bizonyos, hogy sem Thurzó György, sem Thurzó Szaniszló nem használták ezt a kifejezést, legalább is az általunk használt iratokban nem. Hogy azonban a nádori kúriát ebben az időben általában már kancelláriának hívták, kitűnik Thurzó Szaniszló egy nádori fogalmazványának hátlapján álló egykorú feljegyzésből: „Variarum personarum negotia, quae ad expedienda in cancellaria illustrissimi domini comitis palatini Stanislai Thurzó fuerunt relata". Kédei István és Bársony Zsigmond között létrejött egyesség fogalmazványa, 1624 ápr. 12. Sempte. Irreg. 15. fasc. — Mivel pedig a nádori ügyeknek és a nádor magánügyeinek és levelezésének intézése nem volt különválasztva, titkárai között sem volt e tekintetben különbség, habár volt névszerint nádori titkára is, nézetünk szerint a kancellária kifejezés helytálló. Hozzátesszük azonban, hogy kancelláriája csak a nagy politikai szerepet játszó főuraknak, rendesen nádoroknak volt, a közéletben kevésbbé elfoglalt főurak levelezését rendesen főfamiliárisaik bonyolították le. Így Thurzó Miklós leveleit az 1603—1605. években néhány kivételével mind Tarnóczy András porkoláb írja, sőt ura nevében ennek távollétében érkezett levelekre válaszol is. V. ö. Thurzó Szaniszlóhoz 1605 szeptember 11-én Bajmócról írt levelét és Thurzó Miklós leveleit az irreg. 1. fasc.-ban.