Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Pálfy Ilona: A Bécsi Magyar Történeti Intézet évkönyve. Károlyi Árpád közreműködésével szerkeszti Angyal Dávid. I. évf. Budapest, 1931. / 153–155. o.

ISMERTETÉSEK 153 A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve. Károlyi Árpád közreműködésével szerkeszti Angyal Dávid. Első évfolvam. — A Magyar Tud. Akadémia támogatásával. — Budapest, 1931, 354 1. A Bécsi Magyar Történeti Intézetnek több, mint tízéves fennállása után végre testet öltött az a már évek óta óhajtott vágy, hogy a nagy „Fontes"-vállalkozás mellett az Intézet maga nyújtson módot tagjainak s általában a magyar történelemtudomány művelőinek a bécsi levéltárakban végzett munkásságuk eredményeinek publikálására. S most, amikor nagy örömmel üdvözöljük a B. M. T. I. Évkönyvének első évfolyamát, ehhez az üdvözlethez hozzá kell fűznünk azt a — mai viszonyok között merésznek mondható, de annál jogosultabb — kívánságunkat is, hogy ennek a szépen, induló vállalkozásnak a közeljövőben is meglegyen a méltó folytatása. Ez azonban nem a bécsi levéltárakban kutató történészeken fog múlni! Tizenhat kisebb-nagyobb értekezést foglal magában ez a kötet, amelyek az Évkönyv természete szerint a legkülönbözőbb körben mozognak, felölelve a magyar történelemnek úgyszólván minden korszakát: Váczy Péternek az Évkönyvet megnyitó Immunitás és Jurisdictio c. cikke a magyar középkor első századainak, Angyal Dávid kötet-befejező cikke pedig a boszniai válság történetéről (I. A szandzsák vasút) a legújabb idők osztrák-magyar-német problémáit tárgyalja. Rövid ismertetésünk keretében valamennyi értekezésről külön-külön beszélni lehetetlen, s így éppen csak megemlítjük őket. Az Intézet német tagjai közül Konrad Heilig a középkori magyar egyetem történetéhez szól hozzá; Elfriede Rensing Sigismund von Herbersteimiel foglalkozva II. Lajos udvarába vezet. A Jagellók-korabeli magyar-osztrák határvillongásokat a nyugati határszélek levéltári viszonyait kitűnően ismerő vitéz Házy Jenő rajzolja meg. Lukinich Imre a bécsi Kriegsarchivból közli E. Gr. Tschernembl XVII. századi kéziratát, amelyben a XVI. századi erdélyi történetnek egykorú értékes forrása látott napvilágot. Barátin, Tibor a harmincadjövédelmek közigazgatási költségeinek a XVII. század elejéről a Felvidékre vonatkozó táblázatát közli. Kari Schünemann a Mária Terézia-korabeli telepítésekkel foglalkozva, azokat az okokat vizsgálja, amelyek a telepítések folytatását 1770/71-ben megakadályozták. Mályusz Elemér értekezése a polgárságnak 1790. évi mozgalmait tárgyalja, rámutatva arra, hogy a városok vezető-