Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Fekete Lajos: Das Archiv des Bosnakien Osman Pascha. Hrsg. von Franz Babinger. Berlin, 1931. / 148–152. o.

148 ISMERTETÉSEK volt vetve. Ezzel vette tulajdonképen kezdetét a nyílt láza­dás, amelynek augusztus végéig terjedő szakaszára Thim könyvében 277 irat vet világot. Tiszta képet a felkelés lefolyásáról egy rövid ismerte­tés keretében lehetetlen vázolni. A határőrvidék megyerend­szerbe való szervezésére tett kísérletek, a magyar kormány védelmi intézkedései, horvát-szerb szövetség, ideiglenes fegyverszünet, pusztítás ós minden, amit egy lázadás az élet boszorkánykonyhájából felszínre tud vetni, kaotikus zűr­zavarban kering az olvasó szemei előtt. Ez a zavar egy adatközlő okmánytárnál természetesen csak látszólagos. Thim feladata, hogy a még kiadásra kerülő iratok adatainak egybevetésével, a bevezetésként megjelenő első kötetben összefoglaló képet rajzoljon a magyarországi szerb fel­kelésről. Már a szerb ismertetés kifogásolta, hogy a szláv szö­vegek magyar fordítása többhelyütt hibás. Példának hozta fel, hogy a 187. iratban az Obilits vezetéknév Kobilits-nek van átírva. Ehhez csak annyit teszek hozzá, hogy ugyanaz a név a 158. iratban is hibás átírásban szerepel, pedig pl. a 103. iratban helyes a cirill szöveg átírása.. Magyarázata a tévedésnek valószínűleg az, hogy Thim az egykorú, nem éppen mindig pontos magyar fordításokat közölte. Igen jó lenne a következő kiadványban az ilyen hibákat elkerülni és a már meglévőket ott helyesbíteni, hogy ez az igen értékes forráskiadvány szerepét teljes mértékben betölthesse. DR. BELITZKY JÁNOS Das Archiv des Bosniaken Osman Pascha. Nach den Beständen der Badischen Landesbibliothek zu Karlsruhe herausgegeben und erläutert von Franz Babinger. Berlin 1931. Reichsdruckerei, 64 -f­181* 1. (a csillaggal jelzett lapo­kon 84 irat hasonmásai). A fenti cím alatt feldolgozott török iratok Bécs 1683.-Í ostroma után kerültek keresztény kézbe, Hermann badeni őrgróf tulajdonába. Az őrgróf tudni kívánta a levelek tar­talmát —- talán aktuálisan értékesíthető ismereteket is várt tőlük — s ezért megbízta az akkori udvari tolmácsot, egyben korának jeles tudósát, Meninski Ferencet, a levelek tanul­mányozásával, s tőle tartalmukra vonatkozólag tájékoztatást kért. Meninskinek e megbízás alapján készített jelentése — melyet Babinger könyve teljes eredeti olasznyelvű szöve­gében közöl (2—6. 11.) — rendszeres csoportosításban ismer­teti ezen iratokat, melyek utóbb akarlsruhei udvari könyvtárba

Next

/
Thumbnails
Contents