Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Belitzky János: Thim József: A magyarországi 1848–49-iki szerb fölkelés története. II. kötet. Iratok: 1848 március–augusztus. Budapest, 1930. / 145–148. o.

ISMERTETÉSEK 147 szót a nagy-szerb eszmét. Ez magyarázza meg, hogy a magyarországi szerbség politikai vezetői oly tudatosan haladtak azon az úton, amely Garasanin emlékiratában volt lefektetve. A szerbországi vezetőkörök természetesen tudtak a magyarországi mozgalmakról, azokat titkos beleegyezésükkel támogatták. Nikolits szerbiai kiküldött Belgrádba küldött jelentésében a szerémségi és bácskai állapotokról egyenesen megmondja, hogy ahová nem jutottak el a szerbországi hírlapok, ott a nemzeti öntudatnak és lelkesedésnek a felét sem találta meg. (86.) A szerb fejedelemség beavatkozásának legfényesebb bizonyítéka az a valószínűleg Garasanin által fogalmazott irat, amelyben Karagyorgyevics Sándor szerb fejedelem hozzájárul a magyarországi szerbek ügyének támogatásához. (145.) Ezeknek az iratoknak a közlése éppen nem volt felesleges, mint látjuk, s közlésükért alaptalanul vádolja Prodanov a kiadót Szerbia-ellenes propagandával. A népgyűlések határőrvidékkel egyesült horvát, szlavón, dalmát királysága (pl. 34.) napról-napra fenyegetőbb politikai fantómmá vált a magyar királyság számára, A politikai feszültség levezetését célozta volna a nádor által május 27-én Karlócára egybehívott szerb egyházi kongresszus. (53., 61., 66., stb.), a szerbek azonban az önálló ténykedés útjára léptek és május 13-án Rajacsics érsek Karlócán, a szerb nemzetgyűlésen tartott megnyitó beszédet. (103.) Az itt elhangzott beszédek a szerb nemzet történeti múltjára hivatkozva, az egész szerbség egyesülésének reményét élesztették. Ez a szellem hozta létre a május 13-i és 15-i forradalmi jellegű karlócai határozatokat. Ezek értelmében Dél-Magyarország területéből önálló szerb tartomány keletkezett volna, bár a szerbség az összlakosságnak csak harmadrészét képezte. (105.) A képzelt történelmi jogalapokra (főleg I. Lipót dekrétuma) hivatkozva Rajacsicset patriarchává, Suplyikác ezredest pedig szerb vajdává választották. (112.) A nemzeti öntudat megnyilvánulását látjuk Rajacsics intézkedésében, amikor a nádor által összehívott kongresszus megválasztott képviselőit visszarendelte. (128.) Az ügyek ebben a mederben rohamosan közelednek a végkifejlés felé. A magyar kormány intézkedései —• Csernovics Péter gróf kormánybiztosi kinevezése, rögtönítélőbíróságok felállítása, stb. — nem tudják ezt a folyamatot megállítani. Május 24-én a szerb nemzeti főbizottság fegyveres felkelésre szólította fel a délmagyarországi szerbeket. (158.) A kocka ezzel el 10*