Levéltári Közlemények, 10. (1932)
Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Vjesnik Kr. Drżavnog Arkiva u Zagrebu, I–V. évf. (1925–1931) / 138–140. o.
138 ISMERTETÉSEK című művével. (Ismertetését 1. Levéltári Közlemények. VIII. évi 122. 1.) VIII. évfolyam. Varsó, 1930. 8°, 184 4- 48 1. Ez évfolyam cikkei a százéves forduló alkalmából, a két bevezető tanulmány kivételével, amely a lengyel levóltárnokok elhunyt nesztorának, A. Prochaskanak érdemeit méltatja, az 1830. évi novemberi lengyel felkelésre vonatkozó levéltári anyag ismertetésével foglalkoznak. IX. évfolyam. Varsó, 1931. 8°, 80 + 123 1. + 35 1. függelék. J. Jakuboivski: Archiwum pßnstwowe W. X. Liteivskiego i jego losy. A litván nagyhercegség országos levéltárának viszontagságos történetét ismerteti röviden. E levéltár egyes részei, nevezetesen a legfontosabb államiratok a XVIII. században a Radziwitl hercegek családi levéltárába kerültek. Ezek között több Báthory István által kiadott kiváltságlevél található. — K. Kaczmarczyk: W spratoie ustalenia jákoici wzglgdnie formatu papieru, atramentu, tasmy i kalki. Az állami közigazgatás különböző ágazataiban a fogalmazványokhoz és tisztázatokhoz használt papiros megválasztásánál a legtöbb esetben nincsenek figyelemmel annak tartósságára. A helyes, előrelátó levéltárvédelmi politikának azonban azt az iratanyagot, amely idővel nagy részében a különböző levéltárakba kerül, már a regisztratúrai kezelésben gondjaiba kell vennie. Tekintettel arra, hogy a hivatali iratanyag megóvása nemcsak levéltári, de elsőrangú állami érdek is, egységesen szabályozandó lenne, hogy az állami hivatalok ügykezelésükben milyen minőségű ós alakú papirost, minő tintát, írógépszalagot és másolópapirost használhatnak. — Az évfolyam függelékében találjuk: Tadeusz Manteuffelnek „Archives de l'État en Pologne. Origines, Organisation et etat actuel" című, a lengyel levéltárügyről igen ügyes, rövid áttekintést nyújtó tanulmányát. KOSSÁNYI BÉLA. Viesnik Kr. Drzavnog Arkiva u Zagrebu. I— V. évfolvam. Zágráb, 1925—1931. Régi testvérintézetünk volt a horvát-szlavón-dalmát országos levéltár, mely ma „Királyi Államlevéltár" nevet visel Jugoszláviában. Mint a múltban, úgy ma is, megjelenteti a folyóiratát, melynek egyelőre csak a címe változott meg. Előbb „Vjestnik Kr. Hrvat.-Slavon.-Dalm. Zem. Arkiva" volt a neve, ma pedig a megváltozott helyzethez mérten a „Vjesnik Kr. Drzavnog Arkiva u Zagrebu" címet viseli.