Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - ISMERTETÉSEK - Tirscher Jolán: Les editions des sources de l'histoire hongroise, 1584–1930. Rédigé sous la direction de Emeric Lukinich. Budapest, 1931. / 340–341. o.

340 ISMERTETÉSEK s főleg nem minden tekintetben egymástól. Az egyes korszakokon belül azután külön-külön tárgyalja a királyok, a hatóságok és egyéb közhitelű intézmények s ismét a magánszemélyek okleveleit. Terünk nem engedi, hogy a tartalom részletes ismertetésébe bocsátkozzunk; ez az ismertetés amúgy sem lenne kimerítő. Eöviden azt mondhatjuk, hogy a munka felöleli a középkori magyar okleveles gyakorlat egész körét a palaeográfia és a chronologia kivételével; ami pedig a feldolgozást illeti, a munkát, mint Szentpétery irodalmi működését általában, szabatosság, rendszeres, világos előadás s a hozzáférhető adatok gondos felhasználása jellemzi; s ha a jövő kutatások még sokban ki is egészíthetik Szentpétery adatait és a részletekben módosíthatják is megállapításait, ez a könyv mindig alapvető értékű marad. A szöveget 12 tábla egészíti ki az előadás illusztrálására szolgáló oklevél- és pecsétfényképekkel. Nagy kár, hogy a munka nincs tárgymutatóval ellátva, ami a tájékozódást megnehezíti. Ezt azonban nem a szerzőnek, hanem a Magyar Történettudomány Kézikönyve rendszerének rovására kell írni. A tárgymutató hiányát egyébiránt némileg pótolja a munka végén található tartalommutató, mely a szöveg tartalmát pontonkint adja, de célszerű lett volna az egyes pontok címét magában a szövegben is közölni. DR. DÖRY FERENC. Les editions des sources de Phistoire hongroise, 1854— 1930. Rédigé sous la direction de Emeric Lukinich. Publié a Toccasion de la V

e assemblée du eomité international des sciences historiques (Budapest, mai 1931.) Par l'Académie des Sciences Hongroise. Budapest (Fővárosi Nyomda) 1931. 8° 168 1. Az 1931. év május havában Budapesten megtartott nemzetközi történettudományi kongresszust maradandó emlékűvé teszi az előttünk fekvő kis kötet, amely nemcsak külföldi történettudósok számára, de magyar vonatkozásban is hézagpótló könyvészeti összeállítást jelent. Bartoniek Emma „Magyar történeti forráskiadványok" című bibliográfiája mellett ez a franciául írott munka, eltekintve attól, hogy a magyar történetkutatás eredményeiről a művelt külföldet tájékoztatja, hazai történészeink szemében is a fontos segédkönyv értékével fog bírni.