Levéltári Közlemények, 9. (1931)
Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - ISMERTETÉSEK - Erdélyi Gyula: Kisfaludy Sándor hátrahagyott munkái. Bevezetéssel és jegyzetekkel kiadta Gálos Rezső. Győr, 1931. / 335–338. o.
ISMERTETÉSEK 337 ellentét a minden áldozatra kész magyar nemes mintaképének, Kisfaludynak, a Hazafiúi Szózat szerzőjének királyhűsége, dinasztia-tisztelete a legfelsőbb udvari és katonai körök lekicsinylő, sértő, magyarfaló magatartásával szemben! Ily körülmények között nem volt csoda, hogy a nádor jóakaratú támogatása az udvari katonai körök megátalkodott ellenszenvén annyiszor meghiúsult. A győri csata is javunkra dőlt volna el — írja Kisfaludy —, ha a nádor terve az ellenfél csataközbeni hátbatámadására meghallgatásra talált volna. Ezt a költő szerint francia tábornokok és maga a Nemes-Dömölkön átutazó francia hadügyminiszter, Caffarelli is hangsúlyozták. A második periódust Kisfaludy a június 14 és július 22 közti időben állapítja meg. Július 19-én adták ugyanis hírül a fegyverszünet megkötését s július 22-ével rendélték el a felkelők kiképző-táborokba való elszállásolását. Erre az időszakra esik az uralkodó ama elhatározása, hogy a nádort felmenti a közjogi állásából folyó insurrectiós sereg vezérletétől s újabb hadieszközök és erők gyűjtése címén az ország belsejébe távolítja. A győri csata elvesztével kapcsolatban nemcsak a felkelő sereg ellen hangzottak el meg nem érdemelt és a nádor által visszautasított panaszok, hanem egyidejűleg bűnbakot is kerestek a Wolkersdorf-i főhadiszálláson; a tervek alapján a magyarbarát nádor lett volna az áldozat. Az a férfi tehát, aki az uralkodónak június 18-án kelt s a magyar nemesi sereg bátorságát- és állóképességét kifogásoló iratára 10%-os veszteségkimutatással felelt, nyomatékosan hangsúlyozva, hogy a Pestre visszaözönlött insurgensek között egy oly nevet sem talált, amelynek viselője a győri csatában résztvett volna! — Eredetileg már a győri csata előtt elrendelte az uralkodó, hogy a Győr körüli hadműveletek legfőbb irányítója János főherceg legyen, míg József főhercegnek csak az insurgens sereg vezénylete maradjon meg, holott ő volt a korban és rangban idősebb főherceg. Egy június 16-án kiadott rendelettel azonban, József nádor még ez utóbbi hatásköre is megszűnt volna. A felmentést csak akkor vonta vissza a király, amikor a nádor közjogi aggályait nyomatékosan hangsúlyozta és a magyar alkotmány rendelkezéseire hivatkozott. A harmadik periódus a felkelő csapatok táborokban való kiképzését, hadgyakorlatait, majd megyéjükbe történt visszatérésük körülményeit tartalmazza. A fegyelem megszilárdulása, a katonai kiképzésben való gyors haladás, a hadgyakor-