Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - ISMERTETÉSEK - Párdányi Miklós: Sopron szabad királyi város története. II. rész, 2. kötet. Végrendeletek, közgyűlési jegyzőkönyvek, polgárkönyvi feljegyzések és különféle számadások 1400-tól 1541-ig. Közli: Dr. vitéz Házi Jenő. Sopron, 1931. / 333–335. o.

334 ISMERTETÉSEK kiadási- és adójegyzék kelti életre a kutatók előtt a XV—

XVI. századbeli Sopron köz- és magánéletét. Különösen az első két rósz számíthat általános érdeklődésre: mindkettő oly feljegyzéseket tartalmaz, amelyek keresztmetszetben tárják elénk az életet. A végrendeletek a magánember gazdasági életének, baráti és rokoni kapcsolatainak foglalatai a végrendelkezés pillanatában, a Szent Márk napján tartott közgyűlések jegyzőkönyvei pedig valóságos fényképei Sopron város közéletének az előre megállapított hagyományos napon. Egyébként a kettő szorosan egymásba olvad. A közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága szerint a város a rendeletek valóságos halmazával szabályozta polgárainak életét, a városi polgár köz- és magánélete elválaszthatatlan egységben vannak, e jegyzőkönyvek tehát végső eredményben ismét csak a város társadalom- és gazdaságtörténetére vetnek világot. Míg a város a városi polgár életét részletesen szabályozza, addig szembetűnő az a nagy szabadság és önállóság, amelyet az állami hatalom enged a városnak. Még a középkor önállóan fejlődő kis egysége az, ami itt előttünk áll. Nemcsak a végrendeletek mutatják, hogy az országnak a mohácsi vész utáni kétségbeejtő helyzete nem jelentett változást a város gazdasági életében: a közgyűlések is alig érintik a városon kívül folyó életet. Mindkét anyagcsoport egyaránt bőséges anyag a művelődéstörténeti kutató számára. A végrendeletek inkább kimerítőek, mint szabatosak, az évek sorával mindinkább szétfolyók lesznek. Rengeteg anyagot tartalmaznak, főleg a használati tárgyak, berendezések, pénznemekre stb. vonatkozólag. Ez az anyag szinte önmagától adódik. Már nagyobb munkát ad a jogtörténésznek, aki szintén találhat benne értékes szemeket, főleg a házassági vagyonjog és természetesen az örökösödési jog tekintetében, de ezeknek a felszínrehozatala már behatóbb tanulmányozást igényel. A közgyűlési jegyzőkönyveknél is a gazdasági elem a legszembetűnőbb. De élénken megvilágítják az egész közigazgatási szervezetet is, a szereplő személyekkel kapcsolatban utat mutatnak a nevezetesebb családok történetéhez, kiterjednek az egyes foglalkozási ágakra, társadalmi problémákra, a zsidók helyzetére, közrendészeti és köztisztasági intézkedésekre stb. Általában a korhoz képest igen magas anyagi kultúrával rendelkező városi polgárságot mutatnak be, amely céltudatos és pontos adminisztrációval kormányozza önmagát és főtorek-