Levéltári Közlemények, 9. (1931)
Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - ISMERTETÉSEK - Szabó István: Korrespondenzblatt des Gesamtvereins der deutschen Geschichts- und Altertumsvereine, Jg. 78., Nr. 7–12. (1930) / 328–331. o.
ISMERTETÉSEK 329 tár fogalmának definiálását az alapkérdések tisztázásáig függőben tartotta. Gondos megkülönböztetést ajánl a bizottság az archivalisch, archivarisch és archivisch szók használatánál, a levéltári anyag, a levéltárnok és a levéltár alapfogalmainak megfelelően. A levéltárak alaki felosztása tekintetében pedig hosszabb megvitatás után abban állapodott meg, hogy az organikusan képződött levéltári állagokra a „levéltári testek 1 ' (Archivkörper) s a mesterségesen képzettekre a „gyűjtemények (Sammlungen) elnevezést ajánlja, A levéltári test is kétféle lehet. Olyan t, L, mely csak egyéb testekkel szemben alkot egységet, egyébként azonban ugyanazon kereten belül a levéltárban új mesterséges rendet kapott. Ez a franciák rendszere. Ezzel szemben áll a poroszok által bevezetett szigorú proveniencia rendszernek megfelelően az a gyakorlat, melynél a levéltári test az ügyvitelben eredetileg képződött struktúráját tartja meg. A levéltári testekben ós gyűjteményekben levő anyag lehet oklevél, akta s egy „genus tertium", melynek megjelölésére a bizottság a hivatali vagy ügyviteli könyvek (Amts- oder Dienstbücher) elnevezést javasolja. Ez utóbbiak ismertetőjelei elsősorban a könyvalak, továbbá a folytatólagos egynemű bejegyzések. Az „akta" szó sokat vitatott fogalma tekintetében a bizottság arra a megállapodásra jutott, hogy levéltári értelemben beszélhetünk ügyviteli darabról (Geschäftsstück), mely alatt egy levéltári iratdarabot, aktafüzetről (Aktenheft), mely alatt több ilyen darabot s aktanyalábról (Aktenbündel), mely alatt nagyobb aktafüzetet kell érteni. A helyenként különböző jelentéssel használt fasciculus, volumen, továbbá a. „Vorgang", a piéce in Stufe 1 és a konvolut in Stufe 2 kifejezések kerülendők. Az ügymenet nézőpontjából ismét meg kell különböztetni az egyes ügyviteli darabtól a „tárgyalási aktá"-t, mely utóbbi terjedelmére nézve korlátlan s állhat egy vagy több aktafüzetből is. "A gyűlés a bizottság javaslatát a kitűzött idő lejárta miatt nem tudta kellőképen megvitatni. Így merült fel az a kívánság, hogy az általános levéltári kérdéseknek (levéltári terminológia, a levéltári anyag megóvása, szakképzés stb.) .a jövő Archivtag-ok tárgysorozatában, a helyi jellegű előadások csökkentésével, nagyobb tér engedtessék. Ennek megfelelően kimondták, hogy a következő gyűlésre csak a levéltári terminológiának és a levéltári anyag megóvásának kérdéseit veszik fel. Az iratkonzerválás vitáját a gyűlésen Heinrich Freder22*
