Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Fleischer Gyula: A Trautson-család innsbrucki levéltára / 316–324. o.

KISEBB KÖZLEMÉNYEK. A Trautsons-család innsbrucki levéltára. Az 1711-ben birodalmi hercegi rangra emelt Trautsoncsalád ivadékai a magyar történelemben nem játszottak ugyan közvetlen szerepet, mégis a XVIII. század folyamán bécsi magyar intézmények részére eszközölt palotavásárlások révén, kótízben is kultúrtörténeti vonatkozásba kerültünk az említett családdal. Az első alkalmat az 1760-i esztendő szolgáltatta, amikor Mária Terézia királynő elhatározza a magyar nemesi testőrség felállítását és az új intézmény szókházául gróf Pálffy Miklós magyar udvari kancellár útján, 40.000 forint vételár fejében, megszerzi a Trautson hercegi családnak Bécs belvárosának falaihoz közel fekvő ú. n. kerti palotáját (Gartenpalais). A külső megjelenésében és méreteiben egyaránt impozáns épület vételárát nemzeti lelkesedósükben a magyar vármegyék ós magyar szabad királyi városok teremtették elő. A palota a magyar testőrség beköltözésének idejében még alig tekintett vissza ötvenesztendős múltra. Az építtető főúr, Johann Leopold Donát Traatson herceg (1659— 1724), titkos tanácsos és I. József ós III. Károly királyok főudvarmestere, örökség útján jutott a telek birtokába, melyet a korábbi telektulajdonos, David Reichel, 1658 március 30-án kelt adásvételi nyugtája szerint a herceg édesanyja, Maria Margaréta Trautson grófnő, szül. Rappach bárónő, szerzett meg.

1 A Reichel-féle egyszerű ház ós kert 1600 rajnai forintért még 1657-ben került a Trautson-család birtokába, azonban a század végének háborús évei miatt az építkezéssel még jóideig várai kellett. Az építkezés megkezdésének pontos idejét nem ismerjük, minthogy a családi levéltár erre vonatkozólag nem nyújt felvilágosítást. Steinhauser 1710-ben Bécs városáról készített térképe az épületet jellegzetes alaprajzával együtt már feltünteti.

2 Kenckel egy metszete az építkezés 1 Haus-, Hof- u. Staatearchiv, Wien. Acta particularia. Fase. 1430. V. ö. Belvedere, Monatsschrift für Sammler- und Kunstfreunde. 1929. Heft 9. u. 10. S. 291. u. 339. — Magyar Művészet, 1929. 7. szám.

? 384.' 1. 2 V. ö. M. Eisler, Historischer Atlas des Wiener Stadtbildes. Wien, 1919. Taf. XVIII.