Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Mályusz Elemér: A szlavóniai és horvátországi középkori pálos kolostorok oklevelei az Országos Levéltárban : hatodik közlemény / 284–315. o.

302 A PÁLOS KOLOSTOROK KÖZÉPKORI OKLEVELEI szerint Corbouia-i Kuryak György fia Gergely panaszt emelt előtte, hogy Monzlov-i Chupor fia János mester, Kozouch-i Chemor János, Rohonch-i (!) Tamás diák, Jakech fia Bálint és Zenthmyhal-i Castellan fiai: László, Ádám, Miklós elfoglalták a nála zálogban levő Grezenche királyi birtok nagy részét. A királynő azon parancsára, hogy a birtokot járja körül, a régi határjelek alapján a határt rektifikálja és az ezzel elégedetleneket utasítsa okleveleikkel a királynő s a prelátusok és bárók előtt való megjelenésre, megbízottja, András pap a királyi udvarból kiküldött Posega-i György diák és Chuzd-i István mesterekkel körüljárta a birtokot régi határai mentén, a jelenlevő szomszédok: Monzlo-i Chupor fia István fia János mester, Chozouch-i Jakab fia János, Kozouch-i Tamás diák, Jakech fia Bálint, Zenthmyhal-i Castellan Péter fiai László és Miklós közül senki sem mondván ellen. A határleírás a következő: „Príma méta cuiusdam particule térre ad eandem possessionem Gresenche vocatam pertinentem penes possessionem prefatorum íiliorum Castellan Kotencia vocatam site inciperet in fluvio parve Gresenche a plaga septentrionali, de qua procedendo iret per quendam vallem Ztermech vocatam versus partém orientalem ad metam terream, de qua per eandem vallem aseendendo veniret ad aliam terream metam. Abhinc ascenderet a plaga meridionali ad montem, ubi esset méta terrea, de qua reflecteretur ad meridiem ad metam terream. Deinde eundo veniret ad aliam metam terream, de qua eundo perveniret ad quandam viam, ubi esset méta terrea et per ipsam vi am in modico spacio procedendo veniret ad aliam metam terream penes eandem viam situatam. Abhinc infra descendendo ad orientem et veniret ad metam terream, de qua modicum eundo iret ad aliam metam terream et caderet in fluvium Zapolchycha dictum, ubi essent due arbores Gerchenfa cruce signate et sie ipsa particula terre separaretur. Secunde vero particule terre predicte possessionis penes possessionem annotati Johannis filii Jacobi Kozouch vocatam habite prima meta inciperet circa quandam viam, que duceret de Jalsakozeuch ad orientem, penes possessionem Johannis filii Baloche esset meta terrea, de qua procedendo ad partém meridionalem veniret ad aliam metam terream. Abhinc eundo intraret in quandam silvam parvam, ubi esset Ger chenfa arbor cruce signata a parte meridionali sita, de qua per eandem silvam procedendo versus partém oeeidentis ve-