Levéltári Közlemények, 9. (1931)
Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A magyar kamarai levéltár története III. : a levéltár kialakulása / 226–283. o.
260 DR. HERZOG JÓZSEF mázasukat kérvén. Mária Teréziának a kérvényre sajátkezűleg rávezetett elhatározását, amely szerint a kiküldendőknek — tekintettel a Bécsben uralkodó drágaságra — személyenkint 400 forintot engedélyezett, Grassalkovich az erre az elhatározásra tett előterjesztésében úgy értelmezte, hogy a királynő nem jelölte ki a Bécsbe küldendőket személy szerint, ami a magyar kamara jogkörét és hivatalnokainak méltányos igényeit egyaránt sértené, hanem csak a kiküldendők fizetését szabta meg. Grassalkovich előterjesztése jóváhagyást nyervén, a kamara 1771 július hava utolsó napján Orlandini Antalt, a kamara irodájának számfeletti, továbbá Kaszner Andrást, a kamara irodájának esküdt akeesszistáját, valamint Urbanovics György táblai esküdtet, akit e munkára Grassalkovich jelölt ki, évi 400 forint fizetéssel alkalmazta és őket kisjókai' Takács Ferenc levéltári lajstromozó felügyelete alá rendelve, Bécsbe küldötte és utóbbinak a munkaidő és a másolás tekintetében utasítást adván, mindnyájukat Bisztriczey László kancelláriai tanácsos irányítása alá helyezte. Takács még ugyanez év szeptember hava legelején akancellária irattárában az itt őrzött Királyi Könyveket Bisztriczey segítségével a Pozsonyból magával hozott három kamarai kötettel összehasonlítván, meggyőződött arról, hogy az utóbbiakat nagy fogyatékosságuk miatt pótkötetekkel kiegészíteni nem lehet. Miután etekintetben nemcsak Bisztriczey, hanem az alkancellár, gróf Fekete György véleményét is kikérte, azt javasolta, hogy a kamara a tervezett kiegészítés helyett a kancelláriai Királyi Könyveket — a kamarát nem érdeklő oklevél-bejegyzések kihagyásával -— kötetenkint másoltassa le s e másolati kötetek a királynő által hitelesíttessenek. Takács e javaslata a kamara elnöke és tanácsa részéről elfogadtatván, Bécsben megindult a másolás hosszadalmas munkája, amelynek eredménye a levéltár tisztviselőjének és látogatójának nem egy esetben ma is nagy hasznára van. Miután Takács vezetése alatt az első három, Mária Terézia által 1772-ben hitelesített kötet elkészült és Pozsonyba érkezett, gróf Festetics Pálnak, a magyar kamara alelnökének kívánságára a másolásban újabb, lényeges módosítás történt. Festetics ugyanis 1773 őszén, arra utasította Takácsot, hogy a világiak részére kelt adományleveleken kívül, amelyeket eddig egy kötetsorozatba másoltak, még egy-egy kötetsorozatba az egyháziak részére kelt adományleveleket,