Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A magyar kamarai levéltár története III. : a levéltár kialakulása / 226–283. o.

260 DR. HERZOG JÓZSEF mázasukat kérvén. Mária Teréziának a kérvényre sajátkezű­leg rávezetett elhatározását, amely szerint a kiküldendők­nek — tekintettel a Bécsben uralkodó drágaságra — szemé­lyenkint 400 forintot engedélyezett, Grassalkovich az erre az elhatározásra tett előterjesztésében úgy értelmezte, hogy a királynő nem jelölte ki a Bécsbe küldendőket személy sze­rint, ami a magyar kamara jogkörét és hivatalnokainak méltányos igényeit egyaránt sértené, hanem csak a kikülden­dők fizetését szabta meg. Grassalkovich előterjesztése jóvá­hagyást nyervén, a kamara 1771 július hava utolsó napján Orlandini Antalt, a kamara irodájának számfeletti, továbbá Kaszner Andrást, a kamara irodájának esküdt akeesszistá­ját, valamint Urbanovics György táblai esküdtet, akit e munkára Grassalkovich jelölt ki, évi 400 forint fizetéssel alkalmazta és őket kisjókai' Takács Ferenc levéltári lajstro­mozó felügyelete alá rendelve, Bécsbe küldötte és utóbbinak a munkaidő és a másolás tekintetében utasítást adván, mind­nyájukat Bisztriczey László kancelláriai tanácsos irányítása alá helyezte. Takács még ugyanez év szeptember hava legelején a­kancellária irattárában az itt őrzött Királyi Könyveket Bisztriczey segítségével a Pozsonyból magával hozott há­rom kamarai kötettel összehasonlítván, meggyőződött arról, hogy az utóbbiakat nagy fogyatékosságuk miatt pótkötetek­kel kiegészíteni nem lehet. Miután etekintetben nemcsak Bisztriczey, hanem az alkancellár, gróf Fekete György véle­ményét is kikérte, azt javasolta, hogy a kamara a tervezett kiegészítés helyett a kancelláriai Királyi Könyveket — a kamarát nem érdeklő oklevél-bejegyzések kihagyásával -— kötetenkint másoltassa le s e másolati kötetek a királynő által hitelesíttessenek. Takács e javaslata a kamara elnöke és tanácsa részéről elfogadtatván, Bécsben megindult a má­solás hosszadalmas munkája, amelynek eredménye a levéltár tisztviselőjének és látogatójának nem egy esetben ma is nagy hasznára van. Miután Takács vezetése alatt az első három, Mária Te­rézia által 1772-ben hitelesített kötet elkészült és Pozsonyba érkezett, gróf Festetics Pálnak, a magyar kamara alelnöké­nek kívánságára a másolásban újabb, lényeges módosítás történt. Festetics ugyanis 1773 őszén, arra utasította Taká­csot, hogy a világiak részére kelt adományleveleken kívül, amelyeket eddig egy kötetsorozatba másoltak, még egy-egy kötetsorozatba az egyháziak részére kelt adományleveleket,

Next

/
Thumbnails
Contents