Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A magyar kamarai levéltár története III. : a levéltár kialakulása / 226–283. o.

A MAGYAR KAMARAI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE 251 mai jelölt ládában számvevőségi iratok voltak elhelyezve. Ez az összesen közel ezer csomót kitevő iratanyag, amelynek több sorozata az 1560-as és 1570-es évekkel kezdődött, legfőképen a kassai kamarai pénztárnak, a felsőmagyarországi városoknak ós uradalmaknak, a harmincadhivataloknak 1773— 1774. évi számadásaiból, valamint a várak ós városok ellátására vonatkozó számadásokból állott, E nagy irattömegből csak egyetlen kisebb, az 1476-tól 1773-ig terjedő időben különböző felsőmagyarországi birtokokról készült, hatszáznál több összeírást és becslést tartalmazó s betűk és számok szerint rendezett gyűjtemény került a kamarai levéltárba, míg a többi számadás és irat a pozsonyi kamarai számvevőségnek adatott át ós utóbb ennek irattárával meg is semmisült. A többi tizenkét, A—M betűkkel jelzett láda tartalma., amely egy közepes nagyságú szobát töltött be, a levéltárban nyert elhelyezést. Ha az ekkor átvett iratsorozatok és gyűjtemények igen nagy részben nem is maradtak meg eredeti rendjükben, hanem utóbb — sokszor teljesen tervszerűtlenül — más gyűjteményekbe osztattak, legalább! nem jutottak a számvevőségnek átadott, rendkívül becses és terjedelmes iratanyag szomorú sorsára. A kamarai levéltárba ez alkalommal beszállíttattak a H betűvel jelzett egy ládában a szepesi kamarai igazgatóság tanácsa ülésjegyzőkönyveinek 1658-tól 1773-ig terjedő, igen hiányos sorozata, a J—M betűkkel ellátott négy ládában a magyar ós a bécsi kamara leiratainak sorozata mutatóival együtt, a C—G betűs öt ládában az ez alkalommal egyszerűen fiskális és jogi iratoknak nevezett, egyébként „Negotia Miscellanea" című, mutatóval is ellátott, betűk és számok szerint rendezett sorozat, amely olymódon keletkezett, hogy bizonyos ügyekre vonatkozó, az akkori irattári rendszer szerint különböző sorozatokba elhelyezendő iratokat a rendíszer megszegésével az ügyek szerint egy-egy, betűvel és számmal ellátott csomóba tették. Ez utóbbi sorozatot ugyan Ribics már 1756-ban Pozsonyba szállíttatta, innen azonban azt Kassára vissza kellett küldeni, nehogy a kamarai közigazgatás fennakadjon. E csupán hivatalos iratokból álló sorozatokon kívül ugyanez alkalommal még két, magánlevéltárakból származó ós hivatalos iratokat vegyesen magába foglaló gyűjteménnyel is gazdagodott a levéltár. Az egyik az A betűvel jelzett ládát betöltő, „Acta Radicalia" című gyűjtemény, amely — mint címe is mutatja — birtokjogi iratokból állott, betűk ós számok szerint volt rendezve és mutatóval is el volt látva, a másik pedig a B betűs