Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Lukcsics Pál: A veszprémi püspöki levéltár / 13–37. o.

18 DR. LUKCS1CS PAL tia (1721—1790). Ide soroztattak a veszprém-, fehér-, zalaés somogymegyei protestáns felekezetekkel vallásügyek, leginkább a török háborúk vége felé még fennmaradt és elfoglalt templomok tulajdonjoga körül támadt viták és harcokiratai. A hét fascicuhist kitevő anyag javarészt politikaimegyék szerint nyert beosztást. d) Decisiones curiales, 1744-ben Biró püspök, 1762-ben pedig Bajzáth prelátus részére összeállítva, 1-—1 kötetben.5. Acta seminarii S. Annae (1730—1834). A papnevelőintézettel kapcsolatos személyi és tárgyi vonatkozású iratok. Papszentelési akták, szemináriumi számadások, a papnevelés céljaira tett hagyatékok, stb., 15 fasc. 6. Acta parochialia. Az egyes plébániákat illető speciális iratok, esperesi kerületek szerint rendezve: a) a székesegyházi (1702—1839), b) pápai (1652—1839), c) zalai (1702—1839), d) somogyi (1739—1839), és e) a següsdi. (1727—1839) főesperességek alá tartozó parocniák iratai,, 43 fasciculusban. 7. Acta et fragmenta visitationis canonicae parochiarum (1747—1846). Ezek az iratok felölelik mindazon ügyeket,, melyek az egyes plébániák jogviszonyait illetőleg a jogszokás és gyakorlat alapján a visitatio canonica-ban lettek jogérvényesen megállapítva. Tárgyuk tehát: a templom épülete,, annak pénztára, belső felszerelése, istentisztelet sorrendje, a plébánia fundus instructusa, könyvtára, a területén lévő leányegyháziak, továbbá oratóriumok, kápolnák, szobrok, keresztek, temetők, iskolák, stb., nemkülönben a lelkészi jövedelmek, a kegy- és földesurak jogai és kötelességei, a lelkészek ós hívek közötti jogviszony, továbbá iskolák és a velük, kapcsolatos személyi és tárgyi ügyek, azonkívül a plébániai hívek vallásos és erkölcsi élete, végül a lelkész személye ós az egyház szolgálatában álló világi egyének, majd különféle jámbor alapítványok. 39 fasc. 8. Visitationes canonicae. A püspöki levéltár legértékesebb része nemcsak társadalom-, helyi egyház-, hanem művészettörténeti szempontból is. E jegyzőkönyvek közül legrégibb a pápai főesperességgé 1698-ból, melyet a győri püspökség levéltára adott át akkor, midiőn a főesperességet a veszprémi egyházmegyéhez csatolták. A Biró Márton püspök idejében eszközölt kánoni látogatások eredményeként a levéltár a következő canonica visitatiokat őrzi: 1745-ből a tapolcai esperességét, 1746-ból több zalamegyei plébániáét,. 1747-ből a budai, a székesegyházi, a fehérvári főesperesi ke-