Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: A magyar levéltárvédelem kérdése / 151–225. o.

156 DR. SZABÓ ISTVÄN leplezése indított el s melynek során a megyék mellett most már a városok és kerületek is utasítva lettek, hogy levéltáraikat alkalmas, esküvel kötelezett egyének által regesztráltassák és elenchizáltassák. A levéltár leltárát képező regesztmmot a jegyző a levéltárral együtt ezentúl azzal a kötelezettséggel veszi át, hogy minden iratról felelni fog.

12 Az önkormányzati hatóságok levéltárainak a XVIII. század végéről s a XIX. század első feléből származó rendjei, melyek általában a tartalmi felosztás és csoportosítás jegyét viselik magukon, az említett kormányhatósági akciók által kezdeményezett rendezési munkálatokra vezethetők vissza. A municipiumok felett felügyeletet gyakorló dicasteriumok, az általános rendelkezéseken kívül, már a XVIII. század eleje óta az egyes municipális levéltárakra esetenként is kiterjesztették figyelmüket és gondoskodásukat. Ha a felülvizsgálatra beküldött számadások szereléséből a levéltár elhanyagolt, rendetlen állapotára lehetett következtetni vagy ha kiküldöttjük maga észlelt ilyen jelenségeket, a kormányhatóság a levéltár gondos őrzésére, rendbeszedósére s a szabálytalanságok megszüntetésére utasítást adott ki.

13 E levél12 Kanc. 3521—1785. és Helyt. Nob. F. 2. p. 3, 6. — 1785. Orsz. Ltár. — A rendelet részletes utasítást nyújt a jegyzőkönyvek mikénti összeállítására, lapszámozására, vezetésére és lezárására s előírja, hogy a jegyzőkönyvbe minden iratot be kell vezetni s a minutákat és fragmentákat is meg kell őrizni. u A királyi és bányavárosok ügyvitelébe a kir. kamarának, illetve kiküldö'tt biztosainak módja volt betekintést nyerni s ha a levéltárt rendetlen állapotban találták, a rendbeszedést megkövetelni. A XVIII. század elején Besztercebányán a kamarai biztosok visszatérő követelése a levéltár rendezése. (Jurkovich Emil: Besztercebánya város levéltára. Lev. Közi. IV. (1926.) 225—226.) Sopron város levéltárának rendezése 1764-ben szintén a kamara rendeletére indult meg. (Házi Jenő: Sopron sz. kir. város levéltára. U. ott. I. (1923.) 231.) Debrecenben Vécsey, majd Forgách királyi biztosok szorgalmazták az 1770-es években, az általuk megvizsgált és rendetlen állapotban talált levéltár rendezését. (Cam. Hung., Exp. 1771. Nov. Vécsey 12. Orsz. Ltár és Herpay Gábor: Debrecen sz. kir. város levéltára diplomagyüjteményének regesztái. Debrecen. 1916. 9.) A kancellária 1760 február 5-én elrendelte, hogy Szakolca város magistratusa a károknak a tanácsbeliek által leendő megtérítésének terhe alatt ügyeljen levéltárára. A számadások felülvizsgálatakor ugyanis arra jöttek rá, hogy a levéltárból iratok kallódtak el. (Kanc. Exp. 1760. Febr. No. 45. Orsz. Ltár.) Ugyancsak a kancellária 1761 január 5-én Trencsén vármegyét kívánta arra utasíttatni, hogy levéltárát, melyet szintén számadásai felülvizsgálatakor rendetlennek találtak, nótáriusával szedettesse rendbe. (Kanc. Exp. 1761. Jan. No. 18. Orsz. Ltár.) A helytartótanács 1815-ben körendeletben utasította az összes szabad királyi és bányavárosokat, hogy a városi jegyzők kezén künnmaradt regesztrált és reges ztrálatlan iratokat ezedjék be. (Helyt, Normale. Civ. F. 8. No. 71—1815. Orsz. Ltár.)