Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Ila Bálint: Eperjes szabad királyi város levéltára. Archivum liberae, regiaque civitatis Eperjes. Írta és összeállította Iványi Béla. 1245–1526. (Acta litterarum ac scientiarum universitatis Hung. Francisco-Josephinae. Sectio Juridico-politica, II.) Szeged, 1931. / 141–143. o.

142 ISMERTETÉSEK nak és a kutató nehezen férhet hozzájuk. Már pedig a város, belső életére, jogviszonyainak fejlődésére és a polgári világnézet kialakulására éppen ezek a levéltárak adhatnának bő és nélkülözhetetlen anyagot. Iványi szakszerű és gondos publikációja tehát éppen ezért igen jelentős helyet foglal ei a hasonló kiadványok között. A szerkesztő Eperjes város levéltára rendezése közben, még a háború előtt összegyűjtötte az itt kiadott anyagot, a kiadást ennyire csak a háború bekövetkezése tolta ki. A kiadvány Eperjes város egész középkori okleveles anyagát felöleli, amelynek legnagyobb része eddig kiadatlan volt. Megismerjük ezekből az oklevelekből a középkori Eperjes életét, annak minden vonatkozását néha annyira szemléltetően, hogy mintegy magunk előtt látjuk leperegni az eseményeket. A lokális jelentőségű okleveleken kívül találunk országos vonatkozásúakat, persze jóval kisebb számban. Az anyag nagyobbik része a vámügyre vonatkozik, amely szorosan kapcsolódva a forgalom és a közlekedés problémájával, a középkori városok fejlődésének egyik legfőbb tényezője volt. A város, míg egyrészről iparkodott magának a legtöbb vámjövedelmet biztosítani, ha nem is legális úton, másrészről saját polgárainak akarta biztosítani a legmesszebbmenő vámmentességet. Eperjes is sokat küzdött vámprivilégiumai érvényesítéséért, míg a másik oldalon ő maga is sok jogtalan vámhelyen sarcolja a kereskedőket. Az ezt eltiltó királyi mandátumok rendszerint eredménytelennek maradtak, mert ez a dolog is, mint annyi más a középkorban, a hatalom és erő kérdése volt. Az oklevelek egy kisebb része a város jogéletére, jogviszonyainak fejlődésére vonatkozik. Első kiváltságai visszanyúlnak IV. Béla idejére s ezeket III. Endre 1299-ben újabbakkal bővíti. 1370-ben kivétetnek a polgárok a rendes bíróságok hatásköre alól és csak saját városuk bírája előtt vonhatók felelősségre. 1455-ben a többi város mintájára Eperjes is országos vásár tartására kap engedélyt. Szt. Lőrinc napjára (augusztus 10). Ez nagyon hozzájárult a város felvirágoztatásához, de nem kevésbbó az a körülmény is, hogy a jobbágyok egyre nagyobb számmal keresik fel a várost és igyekeznek ott polgárjogot szerezni. Ezt ugyan a földesurak gátolják, miért is a város kérésére királyaink ismételten elrendelik, hogy a jobbágy, ha nincs tartozása, szabadon költözhessen Eperjesre. Imé, így szaporította a jobbágyelem városaink polgárságát! Sokat viszálykodik a város Bártfá-