Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 1–2. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Lukcsics Pál: Veszprém vármegye levéltárügye / 126–129. o.

KISEBB KÖZLEMÉNYEK 127 lönválasztva, az egyik kanonoki ház földszinti helyiségeiben van elhelyezve. 1830-ig nagyobbrészt rendezett állapotban lévő iratok és gazdasági számadások ezek. A káptalan gazdasági levéltárát (18. század végi és 19. századi anyag) a jószágkormányzóság épületéből nem régen költöztették át az egyik üresen álló tisztilakba, ahol azonban rendezetlen állapotban lévén, tudományos szempontból teljesen használhatatlan. Ezen iratanyag között vannak a káptalani birtokokról a 18. század végén és a 19. század elején készült és nagyszámban fennmaradt értékes térképek. A káptalan törekvése az, hogy legközelebb ezen anyagot is rendezteti és szakszerű selejtezés után magánlevéltárában helyezi el. A veszprémi püspöki levéltár középkori anyaga és újabbkori (18. sz. végéig) birtokjogi iratai rendezett és katalogizált állapotban a veszprémi káptalani levéltárban letétként kezeltetnek. Ezen iratokat az egykori gazdasági levéltárból válogatták ki. A többi anyagot két részre osztva találjukAz egyházi adminisztrációval kapcsolatos iratok, a 18. század elejétől a mai napig, használható állapotban vannak. Dr. Pfeiffer János püspöki levéltárnok nagy körültekintéssel és selejtezés nélkül végezte ezek rendezését. Neki köszönhetjük azt is, hogy ami a jószágkormányzósági palotában elhelyezett újabbkori gazdasági levéltárból fennmaradt, biztonságba került. Tevékenykedése nem merült ki ebben, hanem az újabban elpusztult gazdasági iratok pótlását azáltal igyekszik elérni, hogy a három püspöki gazdasági központban; Sümegen, Karádon és Veszprémben található számadásokat és iratokat összeszedi, ami által a rekonstruálandó gazdasági levéltárnak alapját máris megvetette. Figyelme kiterjed az egyes plébániai irattárakra is. Ezzel kapcsolatban meg kell emlékeznünk a megyéspüspök azon rendelkezéséről is, mely a plébánosoknak a plébániai iratok rendbentartását és história d'omusok vezetését szigorúan előírja. A püspöki levéltárban a kutatást nagyban elősegíti az. ugyancsak a püspöki palotában elhelyezett gazdaganyagú könyvtár, amely a legmodernebb elvek szerint rendezve és szak- és tárgyi katalógussal van ellátva. A káptalani és püspöki levéltárak szervezeti hibája azonban, hogy nem rendszeresített állású levéltárnokok kezelik. .Míg az egyiknek főfoglalkozása teológiai tanárság, ad^ dig a másik szentszéki jegyző és ennek következtében a levéltárral csak alig foglalkozhatnak. Ilyen körülmények kö^ zött legcélszerűbb volna a két levéltárat egyesíteni és annak