Levéltári Közlemények, 8. (1930)

Levéltári Közlemények, 8. (1930) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Mályusz Elemér: A szlavóniai és horvátországi középkori pálos kolostorok oklevelei az Országos Levéltárban : ötödik közlemény / 65–111. o.

92 DR. MÁLYUSZ ELEMÉR 50 aranyforintért, ez pedig viszont Balázsnak ugyanezen öszszegért tovább elzálogosított. Amidőn Balázs kijelenti, hogy az összeg visszafizetése fejében kész a birtokot visszaadni, a nevezettek azt, mivel az összeggel nem rendelkeznek, továbbra is zálogban hagyják nála. — Az oklevelet a bán „absentibus sigillis nostris sigillo egregii Jan Bythouecz in Gereben vicebani et comitis nostri Crisiensis" pecsételteti meg. Papíron, nyílt alakban, hátlapján töredezett kerek viaszpecséttel. 12. Dl. 35.619. (Körös, fase. 2. nr. 6.) 1456 okt. 15. „Crisii." Ciliéi Ulrik, „regnorum Dalmacie, Croacie et tocius Sclavonie banus" előtt Petronch-i Therek Tamás özvegye, Anna ós fia, Gergely elismerik, hogy Dyanchouch-i Mátyás fia Bálint és ezen Bálint fiai Dénes és Gergely megfizették annak a tíz forintnak az egyharmad részét, t. i. 3 forintot és 36 solidust, amelyet egy másik Dyanchouch-i Mátyás leánya, Anna végrendeletiig hagyott a Petronch-i, Szűz Mária tiszteletére épült kolostornak. Papíron nyílt alakban, hátlapján Gereben i Bythouech i Jan al-bán és körösi comes pecsétjének nyomával. 13. Dl. 35.627. (Körös, 'fasc. 3. nr. 3.) 1460 szept. 14. „Warosd." „Katherina dei grácia Gilie, Ortemburge, Zagorieque etc. comitissa relicta" Rakonok-i Puchitz Antal és Mihály nemesek kérésére, kiknek a Rakonok-i alsóerdőben vele együtt egyenlő része van, biztosítja régtől fogva s férje, Ciliéi Ulrik életében is élvezett jogaikat, nevezetesen, hogy „ipsi Puchitz eorumque cives et iobagiones universi, nichilominus cives et iobagiones nostri de inferiori provincia Rakonok dumtaxat et non ceteri ad eandem silvam ipsorum porcos depellendi et inibi nutriendi liberam habeant facultatem, cives autem et iobagiones nostri de provincia superiori in silva nostra superiori pro porcig eorum pabulum requirent; quicunque autem ipsorum vei quorumcunque aliorum extraneorum hominum in predicta silva inferiori porcos suos pascere ad'optaverit, hic more solito et secundum introductam consuetudinem hoc cum sciencia et voluntate hominis nostri, huius videlicet, cuius interest decimales et ceteros porcos dicare vei ipso absente