Levéltári Közlemények, 8. (1930)

Levéltári Közlemények, 8. (1930) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Siemienski József: A lengyel állami levéltárak: általános vázlat / 1–29. o.

•6 DR. SIEMIENSKI JÓZSEF És itt elérkeztünk a lengyel közigazgatási szervezetnek levéltári szempontból legfontosabb sajátságához. A sztaroszta a közrend őre volt és bíró az annak megzavarása következtében keletkezett ügyekben, hatásköre még a tettenért nemesekre is kiterjedt. Hivatalának könyvei mindig hozzáférhetők voltak. Használták is őket minden egyes esetben, amikor valamit nyilvánosan megállapítani, megörökíteni vagy bizonyítani kellett. Ezért a sztarosztai könyvek vagy várkönyvek (ksi^gi grodzkie)

9 nemcsak a sztarosztai ítéleteket foglalják magukban s nemcsak a magánügyleteket, mint a kerületi bíróságok könyvei, hanem a hatóságok összes közléseit és rendeleteit, amelyek a sztarosztához végrehajtás céljából érkeztek, az országgyűlések és a kerületi ülések összes határozatait, a konföderációk iratait, a magánszemélyek nyilvános nyilatkozatait, idézéseket, panaszokat és mindennemű igények támasztását (manifestationes), bárhová terjesztették is be azokat, vagy bárhová kellett azokat beterjeszteni, végül a legkülönbözőbb tények megállapítására kiküldötteknek és megbízottaknak azokat a jelentéseit, amelyeket a jelen vagy jövő szempontjából jogforrásnak tekintettek. Ennélfogva a várkönyvek a köz- és magánéletre, valamint a törvényekre és szokásokra vonatkozó ismereteknek kimeríthetetlen kútforrásai. És — véleményem szerint — az okozza a közigazgatási ügyiratok hiányát is, hogy a lengyel hivataloskodás nagy nyilvánosság 3. BS ' cl bírósági könyvek ilyen fejlett használata mellett azok szükségét nem érezték. Sokkal szegényebbek a többi bíróságok könyvei, az előbb általános és utóbb csak a nemesség fölött ítélkezőké: az országrész- (sad ziemski) és a kamarai (külön bíróság a határkérdések eldöntésére) bíróságok könyvei. A „május harmadiki alkotmány" (1791) megszüntette a sztarosztai és országrész-bíróságokat s helyettük úgy a nemesség, mint a városi polgárság köréből származó földbirtokosok számára földbirtokos-bíróságokat szervezett. Ezen felül a „nagy országgyűlés" reformtevókenysége a vajdasági önkormányzat egy más állandó szervét, a Polgári Katonai Bizottságot is életre hívta, amely az állami köz8 Gr ód védett, erődített helyet jelent, amilyen régebben a sztaroszta székhelye volt, később a hivatalt, szorosan véve a sztaroszta kancellária-, ját nevezték így.