Levéltári Közlemények, 8. (1930)

Levéltári Közlemények, 8. (1930) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Nagy Antal: A Petróczy család levéltára / 54–64. o.

A PETROCZY CSALÁD LEVÉLTARA 55 tótságba és attól kezdve tót neveken szerepelnek, mai adataink alapján nem tudjuk eldönteni. A tízlándzsások és egész •Szepes megye középkori családjainak pusztulását legjobban jellemzi Szepes vármegye 1732. évi investigatiója, amelyben a vármegye 13 családot nyilvánít törzsökösnek, de ezek között is a középkori szepesi eredetű családok száma mindu össze kilencre rúg.

1 A régi, középkori eredetű tízlándzsás családok közül kettőnek, a Csepánfalvi Theöke és a Petróczi Petróczy családoknak, melyek ugyan később vagyoni viszonyaiknál fogva kiváltak a tízlándzsások közül és a megye nemeseinek előkelőbb egyetemében helyezkedtek el, levéltárát az Országos Levéltár őrzi. Igen: becses, a tudomány által eddig még fel nem használt anyagot tartalmaz mind a kettő a Szepesség kialakulásai- a, a tízlándzsások történetére vonatkozólag. Jelen alkalommal a Petróczy család levéltárát mutatjuk be. A Petróczy család levéltára hét részből áll: a regesztrált Acta Scepusiana-ból, az A, B, C, D és E betűvel jelzett és három csomót kitevő regisztrálatlan részből. A családi levéltárat a régi szokásjog alapján mindig a család idősebbik ága és annak legöregebb tagja őrizte. A családi levéltárra, jobban mondva családli levelekre legrégibb adatunk az 1663 március 31-én Nagykendén kelt elismervény, amely szerint Petróczy Ferenc bátyjának, Istvánnak, Boldizsár

2 legöregebb fiának halála után annak özvegyétől, Csuda Katától átveszi az összes, a Petróczy családot érdeklő, köztük a tiszántúli birtokokról szóló okleveleket is. Az özvegy ígéretet tesz „sub bona íide Christiana et conscientia" arra, hogy ha a jövőben még találna a családot •érdeklő okleveleket, azokat is átadja; ennek fejében Ferenc — a család összes birtokjogait biztosító oklevelek nála lóvén — tartozik őt a kezén levő birtokokban megvédeni.

3 A családi iratok első rendezései ezután történhettek. A legrégibb rendezés — minthogy az iratok nem voltak egy helyen — nem lehetett egyöntetű és egy időben. Négyféle régi jelzetet is találunk az iratokon. 1. Nagy betűvel jelzett fasciculus- és numerusjelzetet. 2. Egy a Theöke levéltárból ismeretes kézzel írt numerusjelzetet. 3. Egy újabb kéztől eredő numerus jelzetet. 4. A XVIII. század elejéről származó 1 Turul, 1889. évf. 122. 1. 2 Lásd a levéltár történetének könnyebb megértése végett közölt kivonatos leszármazást. 3 Acta Scepusiana No. 510.