Levéltári Közlemények, 8. (1930)

Levéltári Közlemények, 8. (1930) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: Az 1848–49. évi országgyűlés levéltára / 30–36. o.

AZ 1848—49. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS LEVÉLTÁRA 33 melyek nem illeszkednek a fenti csoportba. Ezek az ügyek ugyanis az ülésekben nem fordultak meg. Ide tartoznak elsősorban a képviselőház belső adminisztrációjára vonatkozó ügyek, melyeket az elnök, vagy a ház más tisztviselője saját hatáskörében intézett el. A rendezés alkalmával idesoroztattak azon beadványok, jelentések stb. is, melyeknek a ház üléseiben szerepelni kellett volna ugyan, de erre 1849 május 31-e után már nem kerülhetett sor. Általában minden olyan ügyirat idekerült, mely más csoportban nem talált helyet. (Fasc. 2. B.) Idekapcsolódnak az elnök által kiadott s a rendezés során külön alcsomóba osztott fizetési utalványok (Fasc. 2. C), továbbá az eltávozó vagy már távollevő képviselők által illetményeik felvételére rendszerint képviselőtársaiknak adott s szintén külön csomóba osztott meghatalmazások (Fasc. 2. D.), Az előbbiek csekély száma arra enged következtetni, hogy az illetmények kiszolgáltatásának rendszere elnöki utalvány kiadását csak kivételes esetekben tette szükségessé. Nem annyira szerkezetileg, mint inkább tartalmilag kapcsolódik ide a lakásügyi iratok külön alcsomója (Fasc. 2. E.), mely nagyobb részben még az országgyűlés adminisztrációjának megkezdése előtt belügyminisztériumi és városi közigazgatási szervek előkészítő működése folytán jött létre. Köztük az országgyűlés tagjainak (felsőháziaknak és képviselőháziaknak) teljesnek látszó budai és pesti lakásjegyzéke található. A képviselőház tagjait az országgyűlés megnyitása után kilenc osztályba sorozták. Ez állandó osztályokban folytak le az előkészítő (bizottsági) tárgyalások, első feladatuk pe dig a ház tagjainak igazolása volt. Mindenik osztály a következő osztály tagjainak megbízólevélül szolgáló választási jegyzőkönyveit vizsgálta meg. Ez osztályvizsgálatokról felvett igazolási jegyzőkönyveknek (Fasc. 3. A.) mintegy folytatását képezik az állandó igazolási választmány

7 jegyzőkönyvei (Fasc. 3. B.), melyek a későbben jelentkezett és az időközben választott képviselők igazolása tárgyában vétettek fel. A választmányt foglalkoztatta az a tömeges igazolási eljárás is, mely az 1849. év január—március hónapjaiban a Debrecenből igazolatlanul távolmaradt képviselők man7 A választmány különféleképen nevezi magát: állandó verificationalis vagy igazolási osztálynak, állandó igazoló vagy igazolási, központi igazoló vagy egyszerűen igazoló választmánynak, továbbá igazolási, 'gazoló vagy állandó igazolási bizottmánynak. Levéltári Közlemények 3