Levéltári Közlemények, 8. (1930)

Levéltári Közlemények, 8. (1930) 3–4. - ISMERTETÉSEK - Fekete Nagy Antal: Forschungsinstitute, ihre Geschichte, Organisation und Ziele. Kiadják: Ludolph Brauer, Albrecht Mendelssohn Bartholdy és Adolf Meyer. I. kötet. Hamburg, 1930. / 307–309. o.

308 ISMEKTETÉSEK eóyel együttjáró specializálódása vezetett s ezek a nagy felfedezések és új módszerek kidolgozása útján újabb problémák és feladatok nagy tömegét vetik fel és keresik azok megoldását. A Humbold gondolatának — aki a tudomány fejlesztése érdekében az akadémiák és egyetemek mellett a kutatóintézetek szükségességét hirdeti —, továbbfejlesztése folytán létrejött német kutatóintézetek nem néznek ugyan hosszú múltra vissza, eredményeik azonban annál nagyobb léptekkel viszik előre a tudományt. Maga a cím megadja a két kötetbe foglalt 106 cikk (32 + 74) rövid tartalmát. Bennünket közelebbről Dr. Hans Thimme potsdami birodalmi levéltári tanácsos cikke: Die wissenschaftlichen Aufgaben der Archive, érdekel, amely ismerteti azt a nagy változást, melyet a francia forradalommal meginduló és a XIX. század első felében bekövetkezett nagy politikai és társadalmi átalakulások a levéltárak addigi helyzetében és feladataiban véghez vittek. A levéltárak anyagának nagy része ugyanis elvesztette addigi legfontosabb, kiváltság- és jogbiztosító értókét és nagyrészt csupán a múlt forrásává vált. Ezzel a nagy átalakulással függnek össze az állami levéltárak kialakulásai és azok anyagának a szakemberek számára való megnyitása. A német, angol és francia állami levéltárak történetének, anyagismertető és egyéb kiadványainak ismertetése után, mint levéltári feladatnak a tudományos céltól legmesszebbre való eltávolodásáról, megemlékszik az orosz levéltárak legújabbkori kiadványairól, melyek politikai célokból és a cári uralom destruálásának szempontjából csak a legújabb száz év forrásanyagát közlik 25 kötetben és amelynek közlés© további 52 kötetre van előirányozva. Megemlékszik az 1910-ben Brüsszelben tartott nemzetközi levéltári kongresszusról, melynek elfogadott határozatainak a megvalósítását sürgeti és a levéltárak első kötelességéül a gyűjtés és rendezés mellett azon hatóságok történetének a megírását sürgeti, melyeknek anyagát a levéltárak őrzik és az őrzött anyagnak legalább leltárszerű ismertetését írja elo, nehogy a járatlanok előtt ismeretlen fontos anyag használatlanul maradjon. A további tuodmányos célnak, az anyag forrásszerű közlésének, az első kötelesség teljesítésének a befejeztéig háttérbe kell szorulnia. A nagyszámú elméleti és kísérleti kutatóintézetekről szóló ismertetések közül mgemlítendő még Erich Rath cikke: Die Forschungsaufgaben der Bibliotheken, mely az ősnyom-