Levéltári Közlemények, 8. (1930)

Levéltári Közlemények, 8. (1930) 3–4. - ISMERTETÉSEK - Szentpétery Imre: A. de Boiiard: Manuel de diplomatique française et pontificale. Diplomatique générale. Paris, 1929. / 299–303. o.

ISMERTETÉSEK 301 érti. (40. fik. 1.)

8 Hogy ez a felfogás a francia diplomatikában csakugyan előnyös-e, az majd a speciális tárgyalást tartalmazó kötetekben fog kitűnni.

4 Ámde Boiiard ennek az értelmezésnek általánosabb alapot ád és hibáztatja a német felfogást, mely a megkülönböztetés alapjául az oklevél bizonyító erejét veszi. (43. 1.) Paolival, Giryvel és másokkal szemben már Steinacker helyesen fejtette ki, hogy az alapfogalmaktól való ilyenféle eltérés nem ajánlatos és nem helyes. (Die antiken Grundlagen d. frühmittelalt. Privaturkunde, 8—9. l.)

s Hozzátehetjük, hogy a Boüard által vallott felfogásnak következetes alkalmazása a tárgyalásban és az okleveleknek ezen az alapon való szétválasztása megbontaná az egy oklevéladótól való, tehát szorosan egybetartozó oklevélcsoportok diplomatikai tárgyalásának egységét. Hiszen magánszemélyeknek magánjogi cselekményeiről szóló oklevelek, — s itt elsősorban a magunk okleveles gyakorlatára gondolunk, — a királyi oklevelek közt is vannak: a király előtt tett bevallásokról szólók. Nyilván a német diplomatika jó hatásának kell tulajdonítani azt, hogy — eltérve Girytől — Boüard a diplomatikai tárgyalásból elhagyja a nem szorosan odatartozó részeket. Ennek a helyes felfogásnak a következménye, hogy míg Giry —• amint ezt már régebben méltán kifogásolták,

6 — kézikönyvében majd harmadfélszáz lapot foglalt el a teljes 3 „Il faut entendre par actes privés, non seulement ceux dont les auteurs sont des particuliers, mais encore les actes de personnes ou d'institutions publiques qui ressortissent par leur nature au droit privé, et se rattachent par leur forme à ceux des particuliers." Olv. ehhez a 44. 1.: „Là ou nous considérons l'acte juridique ressortissant au droit privé, que nous continuons à dire ,acte privé' alors même qu'il aurait revêtu la forme publique

..." es a 45. 1. : „Entre les deux système, qui répondent à deux points de vue différents (de l'un, on considère la condition de l'auteur de l'acte juridique; de l'autre, la valeur de l'écrit), nous choisissons le premier

..." 4 Azonban éppen a franciáknál máris erős kifogás merült fel az actes publics és actes privés megkülönböztetésének olyan alapra helyezése ellen, ahogy ezt Boüardnál látjuk. Kiemelték, hogy üyenképen a közjegyzői oklevelek is az actes privés közé sorolandók, holott a közjegyzői oklevél instrumentam publicum, „expression qui se traduit en français par ;

acte public'." Olv. Le Moyen Age, 1930. 113. 1. (NB. Giry i. m. szintén a „Les actes privés" közt tárgyalta a közjegyzői okleveleket.) 5 Ilyenféle, az általánostól eltérő felfogásnak a német diplomatikában is voltak már követői. Olv. Steinacker i. m. 8. 1. 7. jegyz. 8 Olv. Erben— Schmitz-Kallenberg—Redlich, Urkundenlehre, I. 16—17. és Bresslau, Handbuch d. TJrkundenlehre, 2. kiad. I. 31. 1., 2. jegyz.