Levéltári Közlemények, 8. (1930)

Levéltári Közlemények, 8. (1930) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: Az 1848–49. évi országgyűlés levéltára / 30–36. o.

AZ 1848-49. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS LEVÉLTÁRA. Az 1848 július 2-ára Pestre hirdetett országgyűlésnek az Országos Levéltárban őrzött levéltára nem teljes, amenynyiben a felsőház levéltári anyaga hiányzik. Ez a hiányzó anyag azonban nemcsak — amint következtetni lehet — terjedelmére, hanem a politikai történet szempontjából is kisebb jelentőségű. A felsőház működlése ugyanis, különösen a debreceni menekülés után, úgyszólván csak formai volt s az események alakulására számbavehető befolyást nem gyakorolt. Az itt tárgyalásra kerülő levéltári anyag mégsem tekinthető kizárólag a képviselőház levéltárának. Az ügyigazgatás ugyanis a felső- és a képviselőház között bizonyos tekintetben közös volt. Ennek következtében az ügyigazgatás egyes ágaiban a meglevő anyag is közös, (Fasc. 2. E és 7. C.) A szóbanforgó levéltári anyag, mely egyedül a képviselőházat illetően ma már csaknem' teljesnek mondható, a közelmúltban gyökeres rendezésen esett át. A rendezés az organikus elv alapján ment végbe, vagyis az anyag elkerülhetetlen tagolása és csoportosítása az ügyigazgatás eredeti tagolását és csoportosítását követte. Az említett vezérelv keresztülvitele nem volt mentes minden nehézségtől s itt-ott sérelmet is kellett szenvednie. Ez azonban nem volt kikerülhető, mivel az ügyigazgatás rendszerében eredetileg is nagy volt az ingadozás. E tekintetben az országgyűlés sorsa közös volt a többi új vagy gyökeresen átalakított intézményekével, melyek ügyigazgatásuk rendszerének kiépítésében kellő előkészítés hiányában a gyakorlatra lettek utalva, állandó gyakorlat megszilárdulását pedig a rohamosan egymásra torlódó rendkívüli események megakadályozták. Az egész levéltárnak valósággal tengelyét képezi a képviselőház jegyzőkönyve, melybe a jegyző az ülésben megfordult minden egyes ügynek hosszabb-rövidebb összefoglalását s a háznak az ügyben hozott határozatát vezette be. Az első