Levéltári Közlemények, 8. (1930)

Levéltári Közlemények, 8. (1930) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Pleidell Ambrus: Gazdasági levéltárak / 182–189. o.

188 DK. PLEIDELL AMBRUS Haditermény rt., Cukorközpont stb-nek rendkívül érdekes, sokszor talán a hadműveleti iratoknál is érdekesebb és fontosabb iratai. Mert az összeomlás után, illetve még a világháború alatt szervezett Hadtörténelmi Levéltár, mint köztudomású, a világháborúra vonatkozó katonai és hadműveleti iratanyagot dicséretes szorgalommal összeszedte és részben még ma is gyűjti,

14 a világháborúval kapcsolatos gazdásági küzdelmek és spekulációk emlékeinek megőrzését azonban nem tartotta feladatának, és más sem törődött azokkal. Sőt, hogy e gondolatkörben maradjunk, Magyarország gazdasági élete spekulációkkal talán legteljesebb korának, az inflációs időknek történeti emlékeit egyenesen miniszteri szabályrendelet alapján fogják megsemmisíteni, ha a bírósági iratok selejtezéséről szóló rendeletet

15 — amely többek közt a 32 évnél idősebb csődügyek, valamint a váltó- ós kereskedelmi ügyek iratait is selejtezésre ítéli — idejében meg nem változtatják. A szomorú az, hogy ezen az állapoton a két évvel ezelőtt hozott, de mindmáig végre nem hajtott múzeumi, könyvtári és levéltári törvény

16 sem fog változtatni, mert hiszen ez a törvény a világi magánlevéltárakat egyáltalában nem érinti, az egyháziaknak pedig csak kis részét, nevezetesen a hiteles helyekét rendeli felügyelet alá. Mindamellett e törvény végrehajtása órási lépéssel vihetne előbbre a gazdaságtörténelmi levéltári anyag megóvásának az ügyét is, mert a közhatóságok és volt hiteles helyek levéltárainak ellenőrzésére szervezendő levéltári felügyelőség feladata a pusztulásra ítélt levéltárak megóvása lévén, az számba vehetné még megmenthető gazdasági levéltárainkat is s a nem állami levéltárak ügyének általános rendezésekor — mely, véleményünk szerint, csakis kerületi levéltárak felállításával lenne megoldható — biztosíthatná a még megmaradt gazdasági levéltáraink sorsát is. Meggyőződésünk, hogy a gazdasági levéltárak tulajdonosai a legnagyobb készséggel tennének eleget olyan irányú törvényes rendelkezésnek, vagy akár egyszerű felhívásnak is, hogy levéltáraikat valamely központban szakszerű kezelés és megőrzés végett elhelyezzék, hiszen azoknak ők maguk hasznát úgy sem veszik, a legtöbbször csak teher számukra, s ahelyett, hogy megsemmisítenék, szívesen bocsátanak a tudou V. ö. a Hadtörténelmi Levéltár évenként kibocsájtott tájékoztatóit. 15 1912. évi 13.300. az. igáíiságügyminiszteri rendelet. •i 18 1929. évi XI. t,-c.