Levéltári Közlemények, 8. (1930)

Levéltári Közlemények, 8. (1930) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Lukcsics Pál: A veszprémi székeskáptalan levéltára / 151–181. o.

168 DR, LUKCSICS PÁL nokok ma is a hiteleshelyi levéltárban deponálják végrendeletüket. 8. De decimis episeopalibus et capituli. Míg a káptalani és püspöki birtokok tizedeire vonatkozó partikuláris jellegű iratok a nevezettek magánlevéltárában nyertek elhelyezést, addig a tizedre vonatkozó általános jellegű iratokat, kir. parancsokat stb. e csoportba osztották be (1203—1667, 25 darab). Az iratok nagyobb része középkori oklevél. 9. Bullae pontiíiciae. A püspököt ós káptalanát közösen érdeklő pápai bullák szintén a hiteleshelyi levéltárba kerültek (1310—1742-ig 24 darab). 10. Miscellanea. Az egyik csoportba se osztott, vagy abból kimaradt iratok (1505—1774-ig). A fent ismertetett iratcsomók tanulmányozása nagy nehézségbe nem igen ütközik. Bár hely- és személynévkatalógus ehhez az anyaghoz nem készült, mégis könnyen eligazodhatunk. A fontosabb 4. csoportnál, mely egyébként szintén időrendi sódban leltározhatott, a hely- és személyneveket a regeszták mellett oldalt kivetítve is megtaláljuk. Protocolla autkentica. Midőn a veszprémi káptalan 1630-ban visszatért székhelyére, ahonnan a török elől kellett elmenekülnie, lassanként visszaszerezte régi jogait és 1635-ben hiteleshelyi működését is újra megkezdte. A káptalan előtt történt bevallásokat, melyekről a káptalan a feleket hiteles pecsétje alatti kiadványban értesíti, könyvekbe vezeti be. 1635-től 1850-ig bezáróan 64 ilyen bevallási jegyzőkönyv őrzi a káptalan előtt megjelenő ügyes-bajos emberek vallomásait. Sajnos, a sorozat első könyve, mely az 1635—1654-es évekből származik, ma már nincs meg a levéltárban, tartalmáról is csak a megfelelő régészt aköny vb ől értesülhetünk. Az egyes kötetek folióalakúak és hatalmas terjedelműek. A kötetekbe foglaltakról 10 kötet regesztakönyv, valamint az ezek alapján készült Index locorum és Index personaram áll a kutató rendelkezésére.