Levéltári Közlemények, 8. (1930)
Levéltári Közlemények, 8. (1930) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Pleidell Ambrus: Holub József: Zala megye története a középkorban. Első kötet: A megyei és egyházi közigazgatás története. 1929. / 146–147. o.
ISMERTETÉSEK 147 A megyei monográfiák e folyóirat érdeklődési körén kissé kívül esnek s levéltári szempontból inkább csak annyiban bírnak fontossággal, amennyiben levéltárat létrehozó hivatalos szervet képeztek. A középkori vármegyének ilyen szerepéről azonban úgyszólván semmit sem tudunk, — tudtunkkal egyetlen középkori vármegye levéltára sem maradt korunkra. Zala megye középkori történetének első kötete mellett azonban mégsem tudunk szó nélkül elmenni. Nemcsak azért, mert ez a kötet a megyei életnek éppen azokat a megnyilvánulásait — közigazgatás és igazságszolgáltatás — tárgyalja, amelyek a levéltárak középkori anyagával a legszorosabb kapcsolatban állanak, hanem különösen azért, mert ez a kötet határkövet jelent a magyar helytörténeti kutatás sivár mezején. A sok semmitmondó, tervszerűtlen, üres városi és megyei monográfia után végre egy komoly, rendszeresen felépített és tudományos módszerrel, aprólékos kutatások alapján megírt munka fekszik előttünk, amely — egyelőre csak — a középkori vármegyei szervezet teljes működését, annak minden fázisát bemutatja. Különös értékkel bír, hogy éppen annak a megyének a történetét ismerjük meg, amelynek területén az önkormányzatú nemesi vármegye először alakult ki. Bármilyen paradoxonnak látszik, a könyv elolvasása után az a véleményünk, hogy Holub József Zala vármegye történetének megírásával úttörő munkát végzett. S bár nem reméljük, sajnos, hogy hamarosan sok követője akad, Holub munkája talán mégis eredményezni fogja, hogy a helytörténeti kutatók immár szakítani fognak a régi hagyományokkal s kezdetét veszi nálunk is a tudományos helytörténetírás, amelynek irányát régebben Tagányi Károly, újabban pedig Mályusz Elemér oly világosan megjelölték. Nem az előttünk fekvő mű értékének csökkentésére mondjuk s csupán egyéni nézetünknek adunk kifejezést, ha azt hisszük, hogy helyesebb lett volna Zala megye monográfiáját a szerző által utolsó kötetnek tervezett település-, birtok- és gazdaságtörténeti résszel kezdeni és ezután bocsájtani közre a jelen kötetet. A vármegye kialakulásának és fejlődésének, társadalmi és gazdasági helyzetének ismerete után helyhez kötöttebbnek és sokkal reálisabbnak, de egyúttal elevenebbnek is találtuk volna a közigazgatásról mondottakat. Ezt, úgy látszik, a szerző maga is érezte, mert az említett kötet hiányát az olvasóval mindenképen feledtetni igyekezett, DR. PLEIDELL AMBRUS. 10*