Levéltári Közlemények, 8. (1930)

Levéltári Közlemények, 8. (1930) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Varga Endre: Eperjesy Kálmán: A bécsi hadilevéltár magyar vonatkozású térképeinek jegyzéke. Szeged, 1929. / 134–135. o.

ISMERTETÉSEK 135 képei, az erődítményekre vonatkozó jelentések stb. tartoznak. S bár ezen, a levéltári keretekhez igazodó tagolás, illetőleg az egyes csoportokon belül még alkalmazott alcsoportok nagyobb száma (pl. az első fejezetben a területi beosztáson kívül az átnézeti és általános térképek is külön osztályoztatnak) az áttekintés gyorsasága szempontjából talán nem a legelőnyösebb, mégis a lehetőleg mindenütt használt alfabetikus és kronologikus sorrend, valamint a munka végén található helynévmutató az anyagban való tájékozódást könnyen lehetővé teszi. A fejezeti felosztástól függetlenül, a közölt térképek végighaladó sorszámmal vannak ellátva; a jegyzék ö&szesen 2676 számot tartalmaz. Minden tételnél megadja a szerző a térkép pontos címét s — amennyiben ismeretes — a felvevő vagy rajzoló, esetleg a másoló vagy kiadó nevét, úgyszintén a térkép keltét; feltünteti továbbá az egy-egy tételhez tartozó lapok darabszámát, az alkalmazott léptéket s azt, hogy kézirati vagy sokszorosított munkáról van szó, nemkülönben azt, ha az illető térképhez szóbeli leírás vagy valami más kiegészítés tartozik. Végül megjelöli a szerző azon darabokat, amelyekből a budapesti Hadtörténelmi Levéltárba is kerültek példányok, illetőleg azokat, amelyek jelenleg e levéltárban találhatók. Mint látjuk tehát, Eperjesy — noha hasonló publikációk hiányában a munkájával kapcsolatosan felmerülő kérdések megoldásában példákra nem támaszkodhatott — helyesen választotta ki azokat az adatokat, amelyeket egy-egy darab pontos meghatározására elmond s ügyesen választotta meg a formát, amelybe anyagát öntötte. Most kiadott katalógusa ezt megelőző — a Kriegsarchiv (s más bécsi levéltárak) magyar anyagát általánosságban ismertető — tanulmányával együtt s ez* által kiegészítve, a feldolgozott gyűjteményre s annak felhasználhatóságára nézve az érdeklődőnek teljesen kielégítő útbaigazítással szolgál. S ha bár szorosan vett levéltári szempontból örültünk volna annak is, ha a szerző az előszóban a hadilevéltár térképtárának szervezetéről, kezelési módjáról stb. stb. is megemlékezett volna, ennek elmaradását egy ilyen más célú s más irányú munkában nem kifogásolhatjuk, sőt Eperjesy könyvét, mint egy összefüggő nagy levéltári térképanyag részletes feldolgozását, mely levéltári térképgyűjtemények katalógusainak publikálásánál a jövőben számos praktikus tanáccsal fog szolgálni, levéltári szempontból is nagyértékűnek kell tekintenünk. DR. VARGA ENDRE