Levéltári Közlemények, 8. (1930)

Levéltári Közlemények, 8. (1930) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Szabó István: Archivalische Zeitschrift, dritte Folge, 6. Bd. (1930) / 123–126. o.

ISMERTETÉSEK 125 fälischen Adelsarchive" létrejöttét és szervezetét ismertetiEz egészen újszerű „egyesített levéltár"-at a szerző kitartó agitációjára 1923-ban alapították a levéltárakkal rendelkező westfáliai nemes családok. Westfáliában nagyszámú történelmi múltú nemesség él ma is, gazdag, de a nemesi jogok megszűnte óta legtöbb esetben elhanyagolt, gyakran pusztulásnak kitett s máris erősen megcsonkult levéltárakkal. Glasmeier terve először az volt, hogy e levéltárakat egy helyre összegyűjti s központi kezelésbe veszi. Ez azonban a tradícióikhoz s így levéltárukhoz mereven ragaszkodó családok vonakodása miatt nem volt keresztülvihető. Szerveztek tehát egy igazgató (Glasmeier) és több tudományos tisztviselő által ellátott központi adminisztrációt, melyet a tagok anyagi megterhelésével tartanak fenn. E központi tisztviselők sorra veszik a tagok levéltárait, azokat rendezik s az anyagról a központ számára regesztákat, repertóriumokat s másolatokat készítenek. Az egyesület munkatervvel és szabályszerű költségvetéssel dolgozik, saját autója, nyomdája van s kiadja a Westf. Adelsblatt-ot. A szerző, cikke további részében, a sokirányú tevékenységet kifejtő Westfälische Heimatbundnak az összes nem állami levéltárak védelmére szervezett propagatív célú rövid (1—2 napos) kurzusait s a tartományi hatóság által 1927-ben felállított „Archivberatungstelle" tanácsadói, levéltárfelügyelőképzői és propaganda tevékenységét ismerteti. Az összehasonlító várostörténet kutatói hasznosítható szempontokat meríthetnek a jütlandi Flensburg (Fritz Graef: Das Stadtarchiv zu Flensburg) s a bajor Wunsiedel (Wilhelm Fürst: Das Archiv der Stadt Wunsiedel) városok levéltárairól szóló ismertetésekből. Josef Anton Müller: Geschichte des Staatsarchivs des Kantons St. Gallen című közleménye pedig a svájci levéltári viszonyokba nyújt betekintést. Jakob Seidlnak Die Ordnungsarbeiten im österreichischen Staatsarchiv des Innern und der Justiz című közleménye, melyben az emlékezetes rombolás és tűzvész után fennmaradt anyag restaurálásáról és rendezéséről számol be, a múltbeli kapcsolatoknál fogva a magyar történetkutatás szempontjából is nagy figyelmet érdemel. Vázolja a munka újszerűségét és nagyságát. Az első feladat a tűzoltás következtében átnedvesedett anyag megszárítása s a penész letisztítása volt. Kevesebb eredménnyel kecsegtet a víz által lemosott írás restaurálása. A következő feladat a megcson-