Levéltári Közlemények, 8. (1930)
Levéltári Közlemények, 8. (1930) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Szabó István: Archivalische Zeitschrift, dritte Folge, 6. Bd. (1930) / 123–126. o.
124 ISMERTETÉSEK lyes középkori anyag fekszik. E levéltárak ma még nagyobbrészben, mint regisztraturák, hatósági kezelésben állanak. Az egyházi levéltárak a kutatótól rendszerint kutatási díjat szednek, ami kontinentális viszonylatban egészen szokatlan, de meglepő a kutatási díj nagysága is (pl. Canterburyban óránkint iy 2 márka, sőt olyan levéltár is van, ahol a napi kutatási díj 21 márkát tesz ki). A magánlevéltárak száma és terjedelme nagyobb, mint bárhol Európában. Ezek leltározására 1869-ben bizottságot állítottak fel, mely később az állami levéltári közigazgatásba szorosan bekapcsolódott. E levéltárak különösen gazdagok középkori anyagban. Hatalmas levéltári anyagot őriz a British Museum is. Az angol levéltárügy legújabb alakulásáról „Neue Bestände" cím alatt, folytatásaként az előbbi tanulmánynak,. Alex Bein értekezik. Ismerteti a mai állami levéltárigazgatás alapját megvető 1838 augusztus 14-i törvényt, az újabb reformokat, a levéltárnokképzés kérdését, melynek sajátsága az, hogy levéltárnokképzés voltaképen nincs is, miután ezidőszerint a levéltárnoki pályán működőktől speciális képzettség megszerzését nem kívánják. A modern levéltári törekvések között a nem állami levéltárak állami felügyelet alá helyezésének s tartományi levéltárak felállításának kérdése Angliában is felszínre vetődött, ezideig azonban még hivatalos állásfoglalás tárgyát nem képezte. Das Staatsarchiv zu Marburg címen Carl Knetsch a hesseni nagyfejedelemség középkori anyagban gazdag levéltárának történetét és összetételét ismerteti. A kutató előtt különösen becsessé teszi e levéltárat a sok városi, egyházi, alapítványi és családi levéltár, melyek részben történeti úton, részben letétek útján kapcsolódtak hozzá. Az egyik ilyen letétnek, a waldecki levéltárnak a XIV. századba visszanyúló történetét „Zur Geschichte der waldeckischen Archive" cím alatt külön közleményben szemlélteti Ewald Gutbier. A két tanulmány különös aktualitást az 1929-ben Marburgban tartott Archivtag révén nyert, melyen mint előadások hangzottak el. Hasonlóképen előadás tárgyát képezte Marburgban Friedrich Uhlhorn: Die Solmser Archive in der Wetterau című dolgozata, mely a solmsi fejedelemségi és grófsági levéltárak többszörös szétosztódásában a közép- és újkori német állami viszonyokat is tükrözteti. Érdeklődést kelthet nálunk is Heinrich Glasmeier: Vom nicht staatlichen Archivwesen Westfalens címen közreadott, hangulatosan megírt cikke. Elsősorban a „Vereinigten West,