Levéltári Közlemények, 7. (1929)

Levéltári Közlemények, 7. (1929) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Iványi Béla: A Szent Domonkos-rend római központi levéltára : részletek a magyar dominikánus provincia múltjából / 1–30. o.

A SZENT DOMONKOS-REND RÓMAI KÖZPONTI LEVÉLTÁRA generálisok, hanem maga a rend is magáévá tette a rend­történet gondolatát s egyes rendtagok megírják egy-egy rendtartomány történetét. E mozgalom hatása alatt írja meg a vigevanoi születésű olasz Ferrari Zsigmond o. p. (1589—1646) a magyar rendtartomány történetét 1637-ben, akkor, amidőn a rend feltámasztása céljából, mint kiküldött biztos Magyarországon járt. Xavierre után tehát a rend­történet megiratásának mozgalma nemcsak hogy nem aludt «el, hanem az 1644. évi római generale capitulum már kész részletmunkákra támaszkodva úgy rendelkezik, hogy a pro­vinciálisok és vikáriusok a rendtartományukbeli valamelyik tudós tagnak hagyják meg, hogy „históriám suae provinciue seu congregationis ordinet, imprimat, sicut in effectum fac­tum fűit in provinciis Hungáriáé, Aragóniáé..." stb. 1 * Egészen nyilvánvaló, hogy a káptalan itt: Ferrari Zsigmond o. P.: De rebus Hungarieae provinciáé ordinis Praedicatorum címen 1637-ben megjelent müvére céloz. Az 1608. évi római generális káptalan úgy intézkedik, hogy: „In omni conventu locus tutus cum armariis, sive •capsis habeatur, in quibus seripturae, privilegia, contractus, instrumenta, libri professionum fratrum et omnia iura ad conventum pertinentia, cum suo 1 inventario seu indice asser­ventur", amely intézkedést a párisi 1611. évi generális káp­talan is megerősítette. 15 Ebből az intézkedésből megtudjuk tehát azt is, hogy a felállítandó konventi levéltáraliban milyen oklevél-fajtákat és írásokat kellett eltenni és meg­őrizni. Ha tehát ezidőtájt a provinciák, sőt egyes konvent­házak levéltáraira ennyire súlyt helyeztek, annál fontosabb­nak kellett lenni a rend központi levéltárának, amelynek anyaga a XVII. század folyamán immár annyira megnöve­kedett, hogy De Marini Tamás generális 1656-ban kénytelen volt a Minervában a levéltári helyiséget tágítani. A XVIII. században különösen XIII. Benedek pápának (1724—1730) volt a levéltárak iránt fejlett érzéke, aki 1727 június 14-én kelt és: „Maxima vigilantia" kezdetű con­stituti ójában általában a szerzetes rendek, tehát a domini­14 Reichert: Acta capitulororm generalium. VII. k., 232. L — Meg­ismétlik a parancsot a .római 1650. évi generális káptalanon. U. o. VIII. k. 294. 1. — Mortier: Histoire des maitres généraux de l'ordro des írére» précheurs. Pária, 1903. VI. k., 62—64. 11. 15 Fontana: I. m. 35. 1. De archivis eonventuum.

Next

/
Thumbnails
Contents