Levéltári Közlemények, 7. (1929)

Levéltári Közlemények, 7. (1929) 3–4. - ISMERTETÉSEK - Kossányi Béla: Archeion, I–III. évf. (1927–1928) / 326–330. o.

ISMERTETÉSEK 329" las azonban itt is csak meglehetősen későn jött szokásba. 1320-ból való a legrégibb adat arról, hogy az okleveleket „in registro thesauri" feljegyezték. A XIV. század folyamán ez az eljárás általános lett úgy az egyházi, mint a világi hatóságoknál. A királyi kancellária regesztaköteteiben a legrégibb feljegyzés Í447-ből való. Az okleveleknek „in registris regalibus" való bevezetése azonban minden bizonnyal már korábban, még a XIV. század folyamán kezdődött el, amire az e korból származó okleveleken előforduló „Rt" betűjelzésből is következtetni lehet. K^trzynski a tanulmány további részében a királyi kancelláriában szokásos regisztrálással és annak mikéntjével foglalkozik. — M. Handelsman: „A levéltári kutatás metódusa". Az erős gyakorlati érzékkel megírt cikkben a levéltári kutatás technikáját ismertetvén, a módszertani fejtegetések során külön fejezetekben tárgyalja a levéltári kutatásra való előkészület, a levéltárban való dolgozás módját és a kutatás eredményei felhasználásának, értékesítésének kérdését. — P. Dabkowski: „Kimutatás a halicsi grod XVIII. századi inducenseiről", A. Prochaska: „A territoriális bíróságok aktáinak rendszere a XVI, században", J. Jakubowski: „Porosz közoktatásügyi akták 1794—1807-ből a Közoktatásügyi levéltárban", J. Iwaszkiewicz: „A varsói Archívum Akt Dawnych történetéből^ című tanulmányok után T. Manteuffel a franciaországi levéltárügy organizációját, A. Bachulski pedig az 1919— 1926. években Szovjet-Oroszországban megjelent levéltári irodalmat ismerteti. A „Krónika" rovatban a lengyel levéltárak állapotáról és működéséről való jelentéseken kívül beszámolót találunk a levéltárnokképzéssel kapcsolatban tartott kurzusokról és a varsói történelmi társulat levéltári osztályának tevékenységéről. A füzet a lengyel levéltárak kiadványainak, valamint a levéltárakra vonatkozó irodalomnak jegyzékével és J. Siemienski-nek egy, a tudományos publikáció megkönnyítését sürgető kisebb cikkével zárul. III. évfolyam. Warszava. 1928. 8°, 191 1. St. Ptaszycki: „Archívum — Archeion." Az ezen elnevezések eredetére és használatára vonatkozó korábbi kutatások eredményeinek ismertetése után az archívum elnevezést az archium közbenső alakon keresztül a görög archeion szóból származtatja. Lengyelországban az archívum kifejezés először a XIII. században fordul elő, a XIV—

XV. században nem találjuk nyomát és csak a XVI. században kezdik el újra. használni. — J. Siemienski: „Terminológiai vizsga-