Levéltári Közlemények, 7. (1929)

Levéltári Közlemények, 7. (1929) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Iványi Béla: A Szent Domonkos-rend római központi levéltára : részletek a magyar dominikánus provincia múltjából / 1–30. o.

A SZENT DOMONKOS-REND RÓMAI KÖZPONTI LEVÉLTÁRA 25 egy a kalocsai érsekhez intézett levelében az egykori budai rendházról, mint „nobilissimus olim conventus noster Budensis"-ről tesz említést. Azonban a XV. század végén és a XVI. elején virágzó és fénykorát élő dominikánus rendtartománynak nemcsak ez az egy stúdium generáléja volt, mert hiszen a Budától nagyon távol fekvő erdélyi részek (Beszterce, Brassó, Segesvár, Székelyudvarhely) számára 1525-ben a római generale capitulumon felállítják, illetve elismerik a szebeni stúdium generálét is. („Item... instituimus et ordinamus stúdium generale Cibiniense provinciáé Hungáriáé.

1

') Ennek a stúdium generálénak ekkor teológiai lectora Segesvári Ferenc („cui damus licentiam ad gradus bacchalariatus"), filozófiai lectora pedig a Besztercei Lukács fráter lett. Ennél többet a szebeni stúdium generáléról nem is tudunk, az az 1526 utáni zavaros időkben valószínűleg hamarosan meg is szűnhetett. A virágzó magyar dominikánus rendtartománynak ekkor hírneves és kiváló tagjai voltak. így többek közt pL Zárai Antal (Antonius de Jadra), aki Beatrix királyné gyóntatója volt, s később modrusi püspök lett. A XV. század második felében Magyarországon él Niger (Schwarz) Péter, aki végigjárta Salamanca, Montpelier, Ingolstadt egyetemeit s végül a breisgaui Freiburgban megszerezte a magisteri fokozatot. Megtanulta a héber nyelvet és írást is, s a németországi Würzburgban e nyelv és egyéb tudományok tanára lett, s a tanárság mellett ő volt a corrector imprestiorum librorum is. 1481-ben Hunyadi Mátyás király és Beatrix királyné kívánságára a budai stúdium generale régense lett. Sajátságos véletlen, hogy Niger meghívását éppen Zárai Antalra bízták, aki e feladatnak meg is felelt. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy Niger volt az első budai régens, mert pl. 1479-ben ezt a feljegyzést olvassuk: „Magister Franoiscus de Neritono provincie Regni ad instantiam serenissimi regis Hungarie fűit assignatus in regentem conventus Budenjs'is..." stb. Ugyancsak 1481-ben jelent meg Velencében Niger: Clipeus Tomistarum című könyve is, amely Hunyadi Mátyás királynak volt dedikálva. Az állítólag Erdélyből, Kolozsvárról származó Mirabilis Miklós (Nicolaus de Mirabilibus) egy ideig a kassai rendház tagja volt, majd 1484-ben mint teológiai doktort a firenzei stúdium generálé ólén látjuk mint régenst és itt