Levéltári Közlemények, 7. (1929)

Levéltári Közlemények, 7. (1929) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A magyar kamarai levéltár története II. : a szervező és a titkos utasítás gyakorlati eredményei / 155–192. o.

182 DK. HERZOG JÓZSEF nem a magyar kancellár és Koller udvari tanácsos támogatását is kérték, sőt felsőbükki Nagy Istvánhoz, a bécsi kamara tanácsosához is fordultak.

04 Minden igyekezet hiába volt, a királyi leirat egyre késett. Grassalkovich, bár a késedelem, okát nem tudta, hamarosan megírta a nádornak, hogy „az dologh a béehy udvari kamaránál tartóztattatok".

65 Így is volt. A bécsi kamara a felterjesztést tárgyalás alá sem vette mindaddig, amíg a nádornak a következő év legvégén kelt újabb sürgető felterjesztéséből kifolyólag a magyar kancellária az 1764. év legelején levelével meg nem kereste.

66 A kancellária, hivatkozva a nádor sürgetésére, felkérte a bécsi kamarát, közölné vele, hogy miféle intézkedések történtek ama királyi elhatározás végrehajtására, amely a kamarai iratokból az ország levéltárának átadandó iratok kiválasztását elrendelte és amelyet a kancellária még 1753 december 17-én kelt levelében közölt a bécsi kamarával. A megkeresés vétele után végre hozzálátott a bécsi kamara az ügy elintézéséhez. A bemutatott két jegyzéket egy Schmidlin, Pálffy, Fekete, Nagy és Festetics tanácsosokból és Neuhold titkárból álló bizottsággal átvizsgáltatta ós a bizottság véleménye alapján; a kiadandó iratok ügyét 1764 március 20-án Mária Terézia elé terjesztette. Előterjesztése lényegesen eltért a magyar kamara véleményétől: sem az első jegyzékben felsorolt iratok kivétel nélkül való visszatartását, sem a másodikban foglaltaknak ugyanilyen átadását nem helyeselte. Véleménye szerint mindkét csoportból bizonyos iratok a nádor kezéhez lettek volna kiadandók, mások a kamarai levéltárban visszatartandók, ismét mások — és pedig a második jegyzékben foglaltak közül — Bécsbe küldendők. Az előterjesztés már a következő hónap elején visszaérkezett a bécsi kamarához Mária Terézia elhatározásával, amelynek alapján a magyar kamara 1762 május 11-i felterjesztésére a válaszoló királyi * rendelet 1764 június 26-án végre is kiadatott.

67 A döntés, amely mind a bécsi, mind pedig a magyar kamara véleményét mellőzte, Ribicsre nézve a legkedvezőbb volt és — véletlen84 U. o.; Arch. Palát., Lad. 4. fasc. 16. na 62.; Lad. 5. fasc. 5. no 164, 166, 168, 169, 187—189, 191; Lad. 6. fasc. 16. no 10; Lad. 16. fasc. 1 C no 1. 95 U. o.; Lad. 5. fasc. 5. no 188. 63 TJ. o.; Canc. H.-A., Conc. exp. 1764. Jan. no 94. — Arch. Regni, Lad. P fasc. B no 6. 67 U. o.; Cam. Hung., Ben. res. 1764 június 26. — Hofkammerarchiv, Ung. Cam. 1764. Jun. 26. No 105.