Levéltári Közlemények, 7. (1929)
Levéltári Közlemények, 7. (1929) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A magyar kamarai levéltár története II. : a szervező és a titkos utasítás gyakorlati eredményei / 155–192. o.
156 DR. HEBZOG JÓZSEF dája nem kapott utasítást, hogy a fogalmazványoknak nála őrzött sorozatát a levéltár rendelkezésére bocsássa. Ez a mulasztás, amelynek nyilvánvaló oka az volt, hogy a szervező utasításban az irattár, a számvevőség, a jogiigyigazgató és a szepesi igazgatóság mellett az iroda nincs névszerint megnevezve s amelyet a levéltár igazgatója bizonyára ugyanebből az okból nem vett észre, mindenesetre elősegítette azt, hogy a fogalmazványok sorozata eredeti rendjében, szinte csonkítatlanul a mai napig megmaradhatott. A kamara most említett rendeleteire a levéltár az 1755. év végén és az 1756. év elején a következő iratanyagot vette át. Az irattár a kamara ügymenetéből keletkezett iratok közül a levéltárnak átadta az 1531—1752. évi királyi leiratok leveleskönyveinek mutatókkal ellátott nyolcvanöt kötetét a hozzájuk tartozó eredeti leiratokkal együtt; a királyi jogügyek igazgatóinak jelentéseit; bizonyos, a levéltárba tartozóknak mondott, de közelebbről meg nem jelölt jelentéseket, amelyeken bizonyára a volt szepesi kamara (utóbb igazgatóság), a budai kamarai igazgatóság és a királyi biztosok jelentéseit kell érteni; a rovásadó-összeírásokat; az ú. n. Királyi Könyvek tizenegy kötetét, amelyek az 1527-től 1749-ig kelt királyi adománylevelek másolatait foglalták magukban és a nádori birtokadományok másolatait. A kamara e hivatalos iratsorozatain kívül az irattár átadta még a volt budai kamarai igazgatóságnak — a számvevőségnek már 1731 előtt átadott összeírásoktól eltekintve — teljesnek mondható irattárát és végül mindazokat az okleveleket és iratokat, amelyek nem a kamara ügymenetéből keletkeztek és gyakran a „régi iratok" megjelöléssel említtettek. Ez utóbbiak nagy tömegében a kamarai levéltár számos, részint nagy terjedelmű családi levéltárt vett át, amelyekben azonban sok nem családi, hanem hivatalos, például nádori irat volt. Természetesen az ú. n. „régi iratok"-hoz szolgáló segédkönyvek, így a Nádasdy-levéltár 1670. évi lajstroma és mutatója, valamint a Branik készítette Corpus Totius Regestraturae című, háromkötetes lajstrom ez alkalommal ugyancsak a levéltárba került s ugyanide helyeztettek a Rajcsányiféle könyvek is. 2 2 U. o., Exp. cam. 1761. Jan. Aul. 3. — A Nádasdy-levéltár 1670. évi lajstromát a M. N. Múzeum kézirattára 3645. Tol. Lat 33. jelzet alatt r 1730-ban készült mutatóját pedig az Orsz. Levéltár (Arch. Cam. Elenchi fasc. 1.) őrzi.
