Levéltári Közlemények, 7. (1929)

Levéltári Közlemények, 7. (1929) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Pálfy Ilona: Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész. 7. kötet. Oklevelek, levelek és iratok 1521-től 1531-ig. Sopron / 127–129. o.

128 ISMERTETÉSEK engedelmeskedve-e vagy meggyőződésből, azt e kötet anyagából megállapítani nem lehet, — elfojtotta a lutheri tanok terjedését, de az egyházi bomlást ez a tény már nem tudta hátráltatni. A mohácsi csatában elesett győri püspök helye üresen maradt; a püspökség jövedelme — mint annyi másiké is — szintén politikai célokra kellett s így a város püspök s magasabb lelki irányító nélkül maradt. Ebben a helyzetben a kötet utolsó évei sem hoztak javulást. A Sopron város levéltárában őrzött, országos érdekű eseményekre vonatkozó anyag nagyrészt már eddig is ismeretes volt. A török ellen való készülésnek elszórt jelenségeivel azonban új oklevelekben is találkozunk (7., 13., 14., 17., 20., 56., 57., 96., 119., 138., 148., 149.). De érdekes, hogy ugyanakkor, amikor a védelem miatt az országnak a. legkisebb összegre is égető szüksége lett volna, a török veszedelemtől messze eső Sopron, falai megerősítése céljából egyévi, falvai felépítése miatt pedig kétévi adómentességet kap s a rendkívüli adót is elengedi neki a király (1525 nov. 25. 127. sz., 1526 jan. 6. 131. sz.). Lajos király halála után Mária királyné, a városnak az ő iránta való hűségére hivatkozva, nyerte meg bátyjának Sopront, mielőtt Szapolyai János erre gondolhatott volna. A Ferdinándhoz való csatlakozás a polgárság számára csak haszonnal járt; megkapták haszonélvezetre a győri püspökség birtokából Rákos falvát és 1527 jan. 4-én Ferdinánd újra megengedte évi 200 dreiling bornak Ausztrián át Morvaországba való szállítását is (47., 184. sz.), mert Lajos király halála után az ő örökösödési jogát a magyar koronára elismerték. Hogy azonban Sopron viselkedése Ferdinánddal szemben teljesen elszigetelten áll még ebben az időben, kitűnik a városi tanács leveleiből, amelyek arról szólnak, hogy a környék mennyire elítélte a város csatlakozását és a megszálló német katonák miatt őket is rossz szemmel nézik szomszédaik, pedÜg ők csak a királyné parancsára cselekedtek (179. sz.). Látjuk azt is, hogyan igyekszik Ferdinánd a magyar jogokat és kiváltságokat érvényben tartani s mégis hogyan siklanak át mindezek a jogok és kiváltságok az idegen uralkodó kezébe. Mária királyné a királyi biztosoknak adott azt a korábbi felhatalmazását, hogy ítéletet' hozhatnak a Sopron városa és a soproni elűzött zsidók perében, azzal a megokolással vonja vissza, hogy ebben az ügyben csak magyar bírák ítélkezhetnek s ő nem akar ellentétbe kerülni Ferdinánd