Levéltári Közlemények, 7. (1929)

Levéltári Közlemények, 7. (1929) 1–2. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Szabó István: A Debreceni Kereskedő Társulat levéltára / 121–126. o.

KISEBB KÖZLEMÉNYEK 125 évi 6—3—2 garas; a társaságba történt felvétel díja, osztályonként 25—12—6 frt; inas-szegődtetési díj 2 frt; inasszabadítási díj 2 frt; társpohárpénz 12 frt, melyet a vándorló-levelet váltó legény fizet; a kölcsönadott pénzek után befolyt kamat; különféle bírság- és büntetéspénzek, mint a gyűlésekről távolmaradt és a tisztséget elutasító, a széksértő s a himpellérekkel

14 összeálló tagok bírsága, a rendbontók, hamisan árulók s egymás inasainak, legényeinek vagy vevőinek elcsalói által fizetett büntetéspénzek. Kiadási tételek: az összes bevétel 1

/

í)-ed része a scholabeli diákoké; a megmaradó összeg 1

/i

0-ed része a gazdák tiszteletdíja: kölcsön a hosszú betegségben elpénztelenedett tag számára;

35 főbírói ajándék; megvendégelések; boltőrzők fizetése; kiküldetési költségek stb. II. Incorporatiók. 1729—1737. Tagfelvételek. III. Szegődtetések. 1715—1851. Inasszegödtetések. IV. Felszabadítások. 1718—1850. Inasszabadítások. V. Jegyzőkönyvek. 1713—1839. Hézagosak, jobbadán a társaság bíráskodási tevékenységére vonatkoznak. VI. Bejárás-pénz könyve. 1716—1845. Hézagos. VII. Boltőrzők bérének könyve. 1819—1838. Törődlek. A feljegyzések között 1713-ban teljes tagnévsort, a számadások mellett pedig gyakran vagyonleltárt találunk. * A Debreceni Kereskedő Társulat levéltárának katasztrofális megcsonkulása nem elszigetelten álló jelenség az önkormányzati testületek levéltárai körében. Hasonló körülmények - között sok — legtöbbször még ,,történelmi"-vé sem érett — levéltári anyag semmisült vagy csonkult már meg s ilyen veszélyeknek az önkormányzati korporációk levéltárai állandóan ki vannak téve. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ilyen veszélyek ellenében a hatósági feladatot betöltő nagy önkormányzati testek (városok, megyék, községek, egyházak) levéltárai sincsenek kellőleg biztosítva. Mindezen jelenségek világosan mutatnak az önkormányzati levéltárak gondozásának gyakran hiányos és szakképzettséget nélkülöző voltára. Az e nemű levéltári anyag történeti becsének valamint az állandó veszélynek felismerése indította a levéltárügy híveit a levéltárvédelem eszméjének propagálására. Egyes államokban történitek is kísérletek a 14 Kontárokkal. 15 Az ilyen tag mellé a társaság „őrző"-t állíttat.