Levéltári Közlemények, 7. (1929)

Levéltári Közlemények, 7. (1929) 1–2. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Gagyi Jenő: A közlevéltárak sorsa Új-Romániában / 107–117. o.

116 KISEBB KÖZLEMÉNYEK egyetlen, mely időrendben van és jórészt nemesség-vitató periratokból és egyéb családtörténeti dokumentumokból áll. A közlevéltárakon kívül nagyon sok családnak meg­t vannak külön; régi irataik nemcsak a nemeseknél, hanem a szabad parasztoknál is, akiket Moldvában és Besszarábiában a magyar részes szóból „rezes"-nek hívnak. Ebből a magán­anyagból nagyon sok elpusztult a forradalomban. Így 1907­ben a Catargi, a Bah, Dicescu stb. bojárcsaládok nagyterje­delmű házilevéltárai. Gore nem tulajdonítja azonban az egész pusztulást a forradalomnak, mert hiszen maga látta, hogy sok háznál befőttes üvegeket kötözgettek be az ok­levelek pecsétjéről leszedett veres tartózsinórral, magukat az okleveleket pedig elégették vagy kidobták. IV. Mindlen kultúrembert jogos borzadással tölt el ez a leírás, melyet a romániai állami levéltárak kiküldött szak­emberei nyújtanak arról a hivatalos pusztításról, melyet a román uralom alá került levéltárak részben vagy egészben szenvedtek. Ezt a sötét képet nem tudja felderíteni néhány olyan közlemény, mely szerint a megmaradt levéltárak anyagát kezdik már átvizsgálni és publikálni. Így beszámol a Revista Arhivelor a nagyszebeni Brückenthal-műzeum levéltárából kiadott oklevélgyűjteményről. (II. 243. 1.) Lupas fedezett fel itt egy csomó havaseli szláv- és oláhnyelvű oklevelet; az oláhnyelvűeket ő maga adta ki, hetven szláv­nyelvűt Dragomir Silvius, a kolozsvári egyetem szlavistája. Fejedelmek, bojárok, főpapok, zárdák és városi tanácsok Nagyszeben városához vagy szebeni ismerősökhöz intézett levelei 1470-től 1550-ig. Különösebb politikai jelentőségük nincs, de a közópkorvégi és újkor-eleji kereskedelmi és kul­turális összeköttetések történetére sok becses adatot szol­gáltatnak. (Documente nom privitoare la relatiile Tőrri­Románesti cu Sibiul in secolii XV. H XVI. Kolozsvár.) Fedezett fel Jorga is Szeben város levéltárában feje­delmi okleveleket. Mihnea Radu vajda 1658 és 1659-ből való leveleit, melyekben a török ellen tervezett lázadáshoz kér segítséget. E három levélen kívül talált 1619-ből egy görög és egy oláh levelet és a targovistei kereskedőknek a szebeniek­hez intézett levelét, valamint egy meghívót Radu vajda lako­dalmára. Mindezeket 1927-ben a bukaresti román akadémia évkönyvében adta ki. (Noi acte románeUi la Sibiu.) Külön folyóirat indult meg Erdélyben Naszódon Arhiva

Next

/
Thumbnails
Contents