Levéltári Közlemények, 7. (1929)
Levéltári Közlemények, 7. (1929) 1–2. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Gagyi Jenő: A közlevéltárak sorsa Új-Romániában / 107–117. o.
KISEBB KÖZLEMÉNYEK 113 3z ottani levéltárak pusztulásáról, illetőleg elpusztításáról a következőket jelenti: „Besszarábiai közigazgatásunk egyik legnagyobb bűne az ottani orosz levéltárakkal való nemtörődömség. Ennek a nemtörődömségnek köszönhető, hogy e vidék orosz levéltárainak nagyobb részét elpusztították vagy elidegenítették. Nem tudom, milyen mértékben pusztították el őket Besszarábia többi részében, de azt láttam, hogy jártak el Bolgradban." Azután elsorolja a cikkíró, hogy a bukaresti pénzügyminisztérium 128.634/1919. szám alatt hozzájárult, hogy a vámraktárban talált orosz levéltárat a pénzügyi hatóságok eladják. Ez már csak; kis része volt az óriási levéltárnak, amelyet Besszarábia megszállása alkalmával ott találtak a román hatóságok, de ezt az 1200 kg papírt is összesen 350 leiért adták el. Pedig roppant becses kultúranyag volt bennük. A cikkíró felhívta az állami levéltárak főigazgatójának figyelmét ezekre az állapotokra, kérve a gyors beavatkozást, hogy a kereskedőkhöz került levéltári anyagot próbálják visszaszerezni. A főigazgatóság a cikkírót bízta meg a szükséges lépések megtételével, egyúttal pedig interveniált a belügyminisztériumban, de már későn, mert 1920 december 10-re egyetlen papírlap nem volt már az óriási orosz levéltárból. A vevők makulatúrának és csomagolásra elhasználták az egészet, úgyhogy csak egy-egy kofától lehetett a piacon néhány becses iratot visszavásárolni. Ebben a levéltárban volt felhalmozva egész déli Besszarábia telepítéstörténetére vonatkozó minden adat II. Katalin korától -kezdve, itt volt a dunai kozákezredekről szóló minden irat, sőt nemzetközi történelmi jelentőségű akták is Lengyelország felosztását és a Közeikelet kérdéseit illetőleg. Nem maradt meg egyetlen levél a XIX. század gazdaságtörténeti feljegyzéseiből, a niémet és francia telepesek történetéből stb. A bolgrádi vám levéltárában volt ugyanis a megszüntetett tómii vám minden politikai és gazdasági irata is 1800-tól kézdődőleg. Voltak ott emlékiratok még feldolgozatlanul, katonai jelentőségű régi jelentések stb. Ugyanilyen sors érte a rendőrség, a városháza ós a zemsztvo levéltárát is. Ezekből sem maradt egy levél sem, ezeket is részint eladták, részint felfűtötték a hódítók. A rendőri levéltár legbecsesebb gyűjteményei voltak a tulajdonjogigazolási iratok. A törökök kivonulása után ugyanis áz orosz uralom alatt mindenkinek igazolnia kellett tulajdonjogát házához és földjéhez. A zemsztvo levéltára újabb Levéltári Közlemények 8